Németvölgyi út 62., 1124 Budapest, Hungary, Tel.: +36 1 269-3575, Fax: +36 1 269-3581, Email: info@hidasi.hu

  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator

69/2008. Ingatlanbiztosíték, jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog

A jelzálogjog és a keretbiztosítéki jelzálog, mint különbözõ zálogfajták, szerzõdést biztosító korlátolt dologi jogok, amelyek célja, hogy kielégítési elsõbbséget biztosítanak a zálogjogosult számára. Ennek lényege, hogy ha a kötelezett nem teljesít, a zálogjogosult a zálogtárgyból más hitelezõket megelõzõen jogosult a követelését kielégíteni. [Ptk. 251.§ (1)]

A jelzálogjog a zálogjog azon sajátos esete, amikor a zálogtárgy tulajdonosa a zálogjog megalapítását követõen a dolog birtokában marad, és jogosult a dolog rendeltetésszerû használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megõrizni. [Ptk. 261. § (1)] A keretbiztosítéki jelzálog pedig nem más, mint tartós vagy rendszeres jogviszonyokra szabott biztosítéknyújtási lehetõség, mely a zálogjogosultnak a zálogkötelezettel szemben fennálló mindenkori követeléseit biztosítja. Lényege, hogy a limitösszegen belül a tartozás változhat, és a követelés megszûnése nem hat ki e zálogjog fennállására. [Ptk. 263. §]

A jogviszonyban egyrészrõl a zálogjogosult vesz részt, aki a zálogtárgyból kielégítést kereshet, másrészrõl a személyes kötelezett, azaz aki a szerzõdés teljesítésére köteles, végül a dologi kötelezett, aki a zálogtárgy tulajdonosa. A személyes és a dologi kötelezett lehet ugyanaz a személy, de a két pozíció külön is válhat, ha a zálogtárgyat nem a személyes kötelezett adja.

A zálogjog elsõsorban annak a kötelezettségnek a terjedelméhez igazodik, amelyet biztosít [Ptk. 251. § (3)]. Azonban a követelés csökkenése a szerzõdõ felek külön erre irányuló akaratnyilvánítása nélkül is csökkenti a zálogtárggyal való felelõsség terjedelmét. Ingatlanra vonatkozó jelzálog esetében az ingatlan-nyilvántartásnak tartalmazni a kell a követelés összegét, azaz a zálogtárggyal való felelõsség összegét, illetve jövõbeli követelés esetében a biztosítani kívánt legnagyobb összeget. Jelzálog esetében a nyilvántartásba a felelõsség mértékének csökkenése nem kerül átvezetésre, azonban tõkenövekedés esetében a növekmény tekintetében jelzálog csak bejegyzéssel jön létre.

Ingatlan esetében jelzálog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetõleg annak a kötelezett tulajdonában lévõ egész tulajdoni illetõségére létesíthetõ. [Ptk. 261.§ (3)] Egy ingatlan például több követelés biztosítékául is szolgálhat, és akkor a jogosultak követelésüket, egymást követõen elégíthetik ki. Jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonjoga csak jelzáloggal szerezhetõ meg, továbbá az arra vezetett végrehajtást mindenki tûrni köteles, aki a zálogtárgyon a zálogjog alapítását követõen szerzett tulajdonjogot. Zálogjog alapítása olyan ingatlanon is lehetséges, amely a zálogszerzõdés megkötésének idõpontjában még nincs a kötelezett tulajdonában.[Ptk. 262. (5)]

Ingatlanra vonatkozó jelzálog alapításához az erre irányuló szerzõdésen felül a jelzálognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Míg a jelzálog esetében a követelés összegét, a keretbiztosítéki jelzálog esetében azt a jogviszonyt vagy jogcímet kell meghatározni és bejegyezni, amelybõl a követelés ered, valamint azt a legmagasabb összeget, melynek a határáig a jelzálog jogosultja érvényesítheti követelését.
A jelzálogjog érvényesítése bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Abban az esetben, ha a zálogszerzõdést közjegyzõi okiratba foglalták, és annak egyéb jogszabályi feltételei is fennállnak, a végrehajtás az okirat végrehajtási záradékkal való ellátásával indul. A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel ésszerû idõn belül elszámolni, és a követelését, annak járulékait, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt kiadni. Akinek jogát vagy jogos érdekét a kielégítési jog gyakorlásának módja sérti, az ebbõl eredõ kárnak megtérítését a jogosulttól követelheti. [Ptk. 254. §]
Felszámolási eljárás során, a gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozások kielégítésének sorrendjében, a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt vagyont terhelõ zálogjoggal biztosított követelések a második helyen álnak. Ha a vagyont több zálogjog is terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a korábban ismertetett rangsor az irányadó. [Csõdtv. 57.§. (1) bekezdés b.)]

A zálogjog a követelés megszûnésével, a követelés átszállásával, a zálogtárgy tulajdonjognak a zálogjogosult általi megszerzésével, illetve a követelés a zálogtárgy tulajdonosa általi megszerzésével (konfúzió), felszámolási vagy végrehajtási eljárás keretében, a zálogtárgy elpusztulásával, vagy a követelés elévülésével szûnik meg [259. §, 260. §, 264. § (1)].

2008. szeptember                                                                      dr. Szomolányi Borbála