1124 Budapest, Németvölgyi út 62., Tel.: +36 1 269-3575, Fax: +36 1 269-3581, Email: info@hidasi.hu

  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator

13/2009 Gyermekek jogellenes külföldre vitele

Bevezetõ

A szülõi felügyeleti jogok védelme és a gyermekek jogellenes külföldre vitele (visszatartása) esetén alkalmazandó eljárás szabályozása érdekében jött létre a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól 1980. október 25. napján kelt nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: Hágai Egyezmény) melyhez Magyarország 1986-ban csatlakozott (1986. évi 14. tvr., 7/1988 (VIII.1) IM rendelet).
A Hágai Egyezménnyel párhuzamosan az Európai Unió az Európai Tanács 2201/2003/EK rendeletében (a továbbiakban: Rendelet) szabályozta ugyanezt a kérdéskört. Ez a Rendelet 2004-es uniós csatlakozásunk óta a bíróság által közvetlenül alkalmazandó jogszabály. (Az uniós országok közül egyedül Dánia zárta ki a rendelet alkalmazását, de a Hágai Egyezménynek õ is részese). A Rendelet kiegészíti a Hágai Egyezmény rendelkezéseit és a Hágai Egyezmény az irányadó azokban a kérdésekben, amelyeket a Rendelet nem szabályoz. Az Európai Unió alapszerzõdése kizárja, hogy e kérdéskörben a tagállamok kétoldalú szerzõdéseket kössenek.
A Hágai Egyezménnyel és a Rendelettel elérni kívánt cél a jogellenes elvitelt (visszatartást) megelõzõ helyzet és ez által a megsértett szülõi felügyeleti jogok helyreállítása, a gyermek mindenekfelett álló érdekének szem elõtt tartásával.

A visszavitelre kötelezés feltételei

A Hágai Egyezményt illetve a Rendeletet csak a 16 év alatti gyermekekkel kapcsolatban lehet alkalmazni.

A gyermek visszavitelének elrendelése, vagy megtagadása körében a bíróság három lépcsõben vizsgálódik:
1. Ahonnan a gyermeket elhozták, szokásos tartózkodási helynek minõsül-e;
2. az elvitel a szokásos tartózkodási hely államának joga szerint sérti-e a visszavitelt kérõ szülõ szülõi felügyeleti jogait, a kérelmezõ hozzájárult-e az elvitelhez (vagy a vissza nem vitelhez);
3. nincs-e olyan körülmény, amely miatt a visszavitel megtagadható.

A felügyeleti jog a Hágai Egyezmény és a Rendelet szóhasználatában magába foglalja a gyermek személye felõli gondoskodást, különösen pedig a gyermek lakóhelyének meghatározását.

Jogellenesnek minõsül az elvitel, ha ténylegesen gyakorolt szülõi felügyeleti jogot sért. Hogy sért-e, annak az államnak a joga szerint kell megítélni, ahol a gyermeknek az elvitelkor szokásos tartózkodási helye volt.

Szokásos tartózkodási hely az az ország, ahol a gyermek az elvitelig a szülõk egyetértésével, huzamos ideig, életvitelszerûen lakott. Meghatározó, hogy az elvitel pillanatában mi a gyermek szokásos tartózkodási helye, mert a visszavitel csak ebbe az országba rendelhetõ el.

Jogellenes elvitelnek kizárólag az tekinthetõ, ha a gyermek lakóhelyét a szokásos tartózkodási helyrõl egy másik államba helyezik át a felügyeleti joggal bíró és azt ténylegesen gyakorló személy elõzetes vagy utólagos hozzájárulása nélkül.

Nem csak az jogellenes, ha annak a személynek a felügyeleti joga sérül, akinél a gyermeket bírósági (hatósági) határozat vagy a szülõk egyezsége elhelyezte. Jogellenességrõl van szó akkor is, ha a gyermeket az a szülõ viszi külföldre, akinél elhelyezték, feltéve, hogy a másik fél felügyeleti joga az elvitelkor fennállt és azt ténylegesen gyakorolta. Ebben az esetben az elvitel akkor jogellenes, ha az egy évnél hosszabb idõre történt. Ez nem azt jelenti, hogy egy éven belül nem lehet kérni a visszavitelt. Lehet, ha igazolható az a szándék, hogy a jogsértõ személy a gyermeket véglegesen egy éven túli idõre vitte külföldre.

Nyilvánvalóan jogellenes, ha az a szülõ viszi külföldre a gyermeket, akinek szülõi felügyeleti jogát megszüntették.

A bíróság határozata

A bíróság a visszaviteli eljárásban nem a gyermek elhelyezésérõl vagy annak megváltoztatásáról dönt. Nem azt mérlegeli, hogy melyik szülõ alkalmasabb a gyermek nevelésére, illetve melyikük képes a gyermeknek kedvezõbb életfeltételeket biztosítani. A vizsgálódás kizárólag abban a körben folyik, hogy az elvitel jogellenes-e illetve a visszavitel megtagadható-e.
Ha a bíróság az elvitel jogellenességét állapítja meg, a jogsértõt visszavitelre vagy arra kötelezi, hogy a gyermeket adja át a másik félnek.
A bíróság a kérelmet elutasítja, ha az a személy, akivel szemben az eljárás indult, bizonyítja, hogy az elvitel kizárt, mert a gyermek az eljárás során a 16. életévét betöltötte, vagy az elvitel a fentírtak értelmében nem volt jogellenes illetve a visszavitel megtagadható.
Megtagadható a visszavitel, ha az a gyermeket testi vagy lelki károsodásnak tenné ki, vagy bármi más módon elviselhetetlen helyzetet teremtene a számára. Nem tagadható meg ebben az esetben sem a visszavitel, ha bizonyított, hogy a visszavitel állama megfelelõ intézkedésekre kész annak érdekében, hogy a gyermek megfelelõ védelmét biztosítsa.
Ha a gyermek képes arra, hogy élethelyzetérõl értékelhetõen nyilatkozzon, a bíróság közvetlenül vagy pszichológus szakértõ útján meghallgatja. Ha a bíróság vagy a szakértõ szerint a gyermek elérte érettségének azt a fokát, amikor nézetei már számításba vehetõk és a meghallgatás illetve a vizsgálat során az állapítható meg, hogy a gyermek ellenzi a visszavitelét, a bíróság a visszavitelt – a kérelem elutasításával - megtagadhatja.

Eljárási szabályok

A visszaviteli eljárást kizárólag a sértett fél kezdeményezheti, mégpedig a szokásos tartózkodási hely szerint illetékes központi hatóságnál vagy az elvitel helye szerinti igazságügyi szervnél.
Magyarországon a visszaviteli eljárásokra kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak van hatásköre (H-1055 Budapest, Markó u 25.). Az eljárás illetékmentes. A bíróság a kérelemrõl 6 héten belül köteles dönteni. Végzése ellen fellebbezésnek van helye. A jogerõs végzés olyan érdemi bírósági határozatnak minõsül, amely ellen a Legfelsõbb Bíróságnál felülvizsgálatot lehet kezdeményezni.
Annak az országnak az igazságügyi szervei, ahová a gyermeket jogellenesen vitték, illetve ahol elrejtették, mindaddig nem dönthetnek a jogaiban sértett fél szülõi felügyeleti jogáról (szülõi felügyelet megszûntetése, korlátozása, a gyermek elhelyezése és annak megváltoztatása) amíg a visszavitelt elrendelõ határozatot végre nem hajtották, vagy a kérelmet jogerõsen el nem utasították.

2009. október, dr. Kancsal Milán