Az ügyvéd gazdasági tevékenységet végez, amikor bevételszerzés érdekében, rendszeresen és üzletszerűen végzi az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 5.§ felsorolt tevékenységeket.
Az ügyvéd az 1995. évi CXVII. – személyi jövedelemadó (Szja.) – törvény 3.§ (1) bek. 17. e) pont szerint vállalkozó, az ügyvéd illetve az ügyvédi iroda a Ptk. 8:1 (1) bekezdés 4. pont szerint vállalkozó, de a piacgazdaság körülményei között, jogon túli tényezők miatt is piaci résztvevő. Ez az elméletben és a gyakorlatban is azt jelenti, hogy az ügyvéd és az ügyvédi iroda a gazdasági verseny részese. Saját tevékenysége körében, jövedelemszerzés érdekében önmaga javára szerződéseket köt, azaz része (de nem tárgya) a piaci forgalomnak. A piaci forgalomnak az ügyvédi tevékenység a tárgya. Az ügyvéd a tevékenységét, mint terméket, megbízások útján értékesíti.
I. Az ügyvédi megbízás
1. Megbízás az 2013. évi V. tv. – Ptk. – szerint
A megbízás a Ptk. Hatodik Könyv (a továbbiakban: Ptk.) XVI. Cím XXXIX. Fejezete azon belül a 6:272.§ szerint az ügyrábízás szerződése. A Ptk. szerinti megbízás alaphelyzetben visszterhes és nem eredménykötelem.
A szerződés alanyai:
– a megbízó, aki rábíz, és
– a megbízott, aki az ügy ellátását vállalja.
A Ptk. szerint a díjfizetés kivételével látszólag csak a megbízott oldalán keletkezik kötelezettség, de a törvény egyéb rendelkezéseiből következően a megbízás valójában kölcsönös kötelezettségek együttese.
A megbízott kötelezettségei:
1. ügyvitel,
2. utasításkövetés,
3. érdekkövetés,
4. szükség esetén szerződéskötés,
5. tájékoztatás a tevékenységről, az ügy állásáról, az utasítások módosításának szükségességéről, a teljesítésről,
6. figyelmeztetési kötelezettség, ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad,
7. kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatás, különösen ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha új körülmények merültek fel,
8. kártól megóvás, ennek érdekében utasítástól eltérés, ha a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód,
9. elszámolás,
10. kiadása mindannak, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott,
A megbízó kötelezettségei:
1. díjfizetés, feltéve, hogy a megbízás nem ingyenes,
2. költségtérítés,
3. utasításokkal ellátás,
4. a megbízott olyan helyzetbe hozása (tájékoztatás, iratátadás, költségfedezet biztosítása), hogy a megbízó érdekei a megbízott előtt felismerhetők legyenek, és az ügyet elláthassa,
5. a szerződés megszűnésekor a megbízott mentesítése a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól.
2. Megbízás az Üt. szerinti
A Ptk. az ügyvédi megbízási szerződés háttérszabálya, de az ügyvédi megbízás több a Ptk. szerinti megbízásnál, etikailag érzékenyebb színesebb és részletesebben szabályozott szerződés, különösen a szerződés létrejötte, a megbízás tárgya, az ügyellátás, a felelősség, az utasításhoz kötöttség, a tájékoztatás és a szerződésmegszűnés tekintetében. Ügyvédi megbízás sem eredménykötelem és nem csak képviseletre jogosíthat és kötelezhet, hanem bármely, ügyvéd által végezhető tevékenységre, melyek a következők:
a) képviselet,
b) büntetővédelem,
c) jogi tanácsadás,
d) okirat- és beadványszerkesztés,
e) az a)-d) pontban felsoroltakkal összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelése,
f) adótanácsadás,
g) társadalombiztosítási tanácsadás,
h) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,
i) ingatlanközvetítés,
j) szabadalmi ügyvivői tevékenység,
k) olyan tevékenység, amelyre – helyi önkormányzati rendelet kivételével – jogszabály felhatalmazza,
l) külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban, illetve büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenység,
m) a cég – általa készített – létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása,
n) külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység,
o) bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység. (Üt. 5.§)
Az ügyvéd konkrét ügyben való eljárásának feltétele a megbízási szerződés érvényes létrejötte. Az Üt. szerint e nélkül az ügyvédi tevékenységek sem ingyen sem díj ellenében nem gyakorolhatók. Szívességi ügyvitel is csak érvényesen létrejött megbízási szerződés alapulhat.
Az Üt. 22.§ szövegezése nem lehet zavaró, miszerint az ügyvéd általában jár csak el megbízás alapján. Ez nem azt jelenti, hogy szabad az eljárás megbízás nélkül is, hanem azt, amit az adott § következő mondata közöl: Megbízás nélkül „Az ügyvéd a hatóság kirendelése alapján is eljárhat”. Tartalmát illetően a kirendelés is megbízás, de ezt nem szerződés, hanem közjogi aktus (hatósági, bírósági határozat) teremti meg. Megbízónak a bíróság vagy a hatóság tekinthető. A díjfizetésre kötelezett a kirendelő. Ez a megbízás is ügyviteli, de harmadik személy javára születik meg. A harmadik személy a kirendelt ügyvéd által képviselt, illetve védett személy. A kirendelésen alapuló megbízást az általános megbízási és etikai valamint a kirendelést lehetővé tévő jogszabály alapján kell ellátni.
A Ptk. szerinti ügyviteli megbízásra nem feltétlenül jellemző az, ami az ügyvédi megbízás természetéből szükségszerűen fakad. A Ptk. szerinti ügyvitelnek nem szükségszerű eleme, hogy a megbízott speciális szakismerettel rendelkezzen, tanácsot adjon, jogkövetkezményekről tájékoztasson, jogi ismeretet közvetítsen és használjon fel, védjen, kijárjon, jogszabályból eredő speciális jogosítványokkal rendelkezzen (pl. ellenjegyzés). Az ügyvédi megbízás, ezzel szemben, szinte elképzelhetetlen az ügyvédi tanácsok, az ügyvéd speciális ismeretei és azok felhasználása, az ügyvéd speciális jogosítványai és kapcsolatrendszere, a jogi tájékoztatás nélkül.
Ptk. 6:273. § [Utasítás]
(1) A megbízott köteles a megbízó utasításait követni.
(2) A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell.
(3) Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
(4) A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja.
Az utasításhoz kötöttséget az Üt. nem szabályozza, ezért háttérjogszabályként a Ptk. megbízásra vonatkozó, ezen belül is a megbízó utasítási jogára vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy figyelemmel kell lenni a Ptk. szabályozására, de értékelni kell az adott jogviszony specialitásait is.
A Ptk. szerinti utasításhoz kötöttség csak annyiban jelenhet meg az ügyvéd-megbízó relációjában, hogy utóbbi határozza meg az ügyvitel célját. A cél eléréséhez szükséges lépések megtervezésében (stratégia és taktika), az intézkedések tartalmában, jellegében, sorrendjében, végrehajtásában az ügyvéd önálló. Ez teremti meg az ügyvéd sajátos felelősségét. Éppen ezért az önállóságért és szakmai ismeretért kap megbízást.
Nem kizárt azonban, hogy az ügyvédet a megbízó intézkedések és nyilatkozatot megtételére utasítja, vagy éppen megtilt bizonyos intézkedéseket, nyilatkozatokat. Ebben az esetben az ügyvédet az utasítás köti, és ha nem kíván eleget tenni neki, és ennek okáról a megbízót tájékoztatja, ám ő az utasítást továbbra is fenntartja, ez ok lehet a megbízás ügyvéd általi felmondására.
Ptk. 6:62. § [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség]
(1) A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.
Az ügyvéd a megbízót köteles már előzetesen is tájékoztatni eljárásának egyes elemeiről, azok sorrendjéről, céljáról, azoknak várható hatásáról, költségvonzatáról. Erre az első és a legjobb alkalom a megbízás előzetes kitárgyalása, a szükséges és célszerű tartalom megbeszélése. Ez nem csak a Ptk. elvárás-rendszere, hanem az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásaival kapcsolatos 8/1999.(III. 22.)MÜK (Magyar Ügyvédi Kamara) szabályzat – ETSZ. – 6/9. pontja miatt is fontos. Ez arról szól, hogy „Az ügyvédnek a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettől csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és a túllépés az ügyfél érdekében történik. Erről az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatni kell.” A megbízás kereteinek felelősséget teremtő túllépése leginkább egy alaposan kitárgyalt és megfogalmazott, pontos megbízási szerződéssel kerülhető el.
3. Az ügyvédi megbízás alanyai
Az ügyvédi megbízás alanya egyik oldalon az ügyvéd vagy az ügyvédi iroda (megbízott). Ha utóbbi, akkor a megbízást az ügyvédi iroda jegyzésére jogosult személy írja alá. Az iroda az alapszabályában vagy egyéb taggyűlési határozattal, esetleg eseti meghatalmazással a jegyzésére jogosult e jogkörét delegálhatja. A szerződés kötő és az ügyvitelt végző ügyvéd más-más ügyvéd is lehet (társas ügyvédi irodáknál ez gyakori). A megbízási szerződésben célszerű, de nem kötelező kijelölni az eljáró ügyvédet. Több ügyvéd is kijelölhető a feladat elvégzésére és a megbízás jellegétől függően egyes feladatokra más-más ügyvéd is kijelölhető. Több ügyvéd megbízása esetén célszerű meghatározni az ügyvédek közötti munkamegosztást és azt, ha a megbízóval, illetve az ügyféllel nem valamennyi ügyvéd tart kapcsolatot. Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd, illetve európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász közreműködését is igénybe veheti, kivéve, ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor ezt írásban kizárta.
Nem tilos, de kerülni kell, hogy ügyvéd nem ügyvéd közreműködővel együtt közös megbízási szerződést kössön.
A megbízás másik alanya a megbízó, aki nem feltétlenül azonos az ügyféllel. Rendszerint az ügyfél a megbízó, de megbízási szerződés harmadik személy javára is köthető.
Arról, hogy lehet eltérés a megbízó és az ügyfél személye között, az Üt-ben illetve a kamarai szabályzatokban kifejezetten nincs szó, de erre a lehetőségre utal az ETSZ 4/6. c). pontja:
„Harmadik személy javára szóló megbízási szerződés esetén a megbízó az általa közölt tény tekintetében, egyebekben a képviselt fél”.
Utal rá az ETSZ. 6/2. pontja is:
„Ha az ügyvéd ingatlanközvetítő, illetve harmadik személy által adott tartós megbízás alapján jár el, köteles írásbeli megbízással rendelkezni attól a személytől is, akinek az érdekében eljár”
Ezen kívül ilyen helyzetet mutat be az ETSZ 9/5. pont is
„Ha az ügyvéd önkormányzat, társadalmi szervezet vagy más ilyen jellegű közhasznú szervezet felkérésére díjazás nélkül jogi szolgáltatást nyújt, úgy ezt a szolgáltatást igénybe vevő személytől nem fogadhat el díjazást. Az ügyvéd ekkor is köteles figyelembe venni az összeférhetetlenségi szabályokat, valamint tilos e tevékenységét ügyfelek szerzésére, illetve reklám céljára felhasználnia.”
Egy megbízást több megbízó is adhat. Az is a több megbízó esete, ha egy személy több személy megbízásából és képviseletében köt megbízási szerződést (pl. pertársaság). Az is a több megbízó esete, ha egy személy javára több megbízó szerződik (pl. mindkét szülő a gyermekük javára).
Különös felelősség a több személytől egyidejűleg kapott megbízás teljesítése. Ilyenkor fontos szabályozni
- a kapcsolattartást,
- a megbízói kötelezettségeket és jogosultság felosztását, arányait, a pénzügyi és kárfelelősséget,
- az adatvédelmet és
- titoktartási kérdéseket.
A jogi segítségnyújtás[1] is megbízási szerződés alapján történik, amelyet a szolgáltatási szerződéssel erre felhatalmazott ügyvéd a segítségre szorulóval köt. A díjkikötést és a jogi segítségnyújtással felmerülő költségfizetési kötelezettséget nem tartalmazó ügyvédi megbízási szerződés az, amely az ügyvédet a jogi segítségnyújtásra jogosítja és kötelezi. Az eltérés csupán az, hogy a díjat és költségtérítést a megbízó helyett az Igazságügyi Minisztérium kötött szolgáltatási szerződés alapján az állam viseli. A díj- és költségkikötés kivételével a jogi segítségnyújtásra irányuló megbízási szerződésre is érvényesek az ügyvédi megbízási szerződés általános szabályai.
Ha a megbízónak már van más ügyvédje, az ügyvéd a megbízást csak akkor vállalhatja, ha a korábbi megbízás megszűnését a megbízó igazolta, vagy a korábbi ügyvéd az együttes megbízáshoz hozzájárult (ETSZ.6/4. d) pont).
4. Az Üt. területi hatálya a megbízás tekintetében
Az ügyvéd csak megbízás alapján járhat el a Magyar Köztársaság valamennyi bírósága és hatósága előtt, és csak megbízás alapján láthatja el minden ügyben ügyfele jogi képviseletét. A magyar ügyvéd a Magyar Köztársaság területén kívül is csak megbízás alapján járhat el akkor is, ha az érintett állam szabályai szerint erre nem lenne feltétlenül szükség (Üt. 2.§). Ezt sértő magatartás Magyarországon történő felelősségre vonás alapja lehet.
5. Az ügyvédi megbízás korlátai, a megbízás teljesítésének megtagadása
Az ügyvéd csak arra fogadhat el megbízást, hogy ügyfele jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését elősegítse. Csak megbízás alapján működhet közre abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el (Üt. 1.§).
Az ügyvéd nem fogadhat el olyan megbízást, melynek teljesítése előre láthatóan jogszabály megsértésével jár, vagy közerkölcsbe ütközik. (ETSZ.6/4. a) pont). Ehelyütt egyértelműen felismerhető a Ptk. 6:95 bekezdés szerződésekre vonatkozó semmisségi szabálya. Már a megbízás is a Ptk. 6:95 bekezdésbe ütközik, ha nyilvánvaló, hogy az Üt. vagy más jogszabály sérelmével járó tevékenységre kötik.
Az ügyvéd érvényes megbízás ellenére sem működhet közre olyan ügyben, amely hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését a megbízás keretén belül (vagy kívül) olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul. E szabály nyilván a Ptk. szerinti megbízásra is igaz, de az Üt. éppen az ügyvéd fontos alkotmányos szerepe okán ezt a korlátozást külön is kiemeli (Üt. 3.§ (3) bek.). Ha a megbízás teljesítése körében az ügyfél érdekeinek elősegítése miatt az ügyvédi hivatással össze nem egyeztethető tevékenység elkerülhetetlenné válik, erről az ügyvéd a megbízót és az ügyfelet köteles tájékoztatni. Az ügyvéd köteles megtagadni ezt a tevékenységet és szükség esetén a megbízást felmondani. Erre vonatkozó kitétel megjelenítése a megbízási szerződésben célszerű.
Az egyébként érvényes és etikus megbízás keretében történő feladatteljesítés során is tilos minden olyan ténykedés, mely ellentétes a megbízó jogos érdekével (ETSZ. 3/4.) az ellenérdekű fél emberi méltóságának megsértésére, joggal való nyilvánvaló visszaélésre, végrehajtás, behajtás operatív feladatainak teljesítésére, zsarolásra irányul. Ezen túlmenően nem köthető ügyvédi megbízási szerződés jogilag nyilvánvalóan megalapozatlan, zaklatás, meghurcolás, fenyegetés, kényszerítés jellegű illetve kiskorú gyermek vagy cselekvőképtelen személy érdekeit és személyiségi jogait sértő feladatra. Arra sem köthető megbízási szerződés, sem szóban sem írásban, hogy az ügyvéd harmadik személy előtti felhasználásra alkalmas módon szakszerűtlen, a valóságot elferdítő, félrevezető vagy a megbízó által diktált jogi véleményt foglaljon írásba vagy közöljön harmadik személlyel.
Az ügyvéd kifejezett kikötés nélkül, jogszabálynál fogva köteles arra, hogy professzionális, magas minőségű jogi szolgáltatást nyújtson. Ezzel ellentétes megbízásbeli kikötés vagy ennek korlátozása, illetve bizonytalanná tétele érvénytelen.
Az ügyvédnek a megbízás keretein belül, a jogszabályok és az etika írott és íratlan szabályainak betartásával szabad és kell eljárnia. A megbízásban előírt feladatoktól csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és az eltérés az ügyfél érdekében történik. Erről a megbízót és az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatni kell (ETSZ. 6/9.).
Az ügyvéd csak a megbízás keretein és korlátain belül szabad és független. A szabadság és függetlenség kötelező magatartási szabály, ezért ezzel ellentétes kikötés a megbízási szerződést legalábbis részlegesen érvénytelenné teszi. Nem köthető olyan megbízás, amely az ügyvéd hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti (Üt. 3.§ (1) bek.). Ilyen pl. a munkaviszonyszerű kötelezettségeket teremtő megbízási szerződés (kötelező munkaidő, szabadságidő, bér, munkajogi jellegű felelősség, stb.).
Az ügyvéd – sem szóban, sem írásban – nem vállalhat garanciát harmadik személy tevékenységéért, nem ígérhet biztos sikert a megbízási szerződésben vagy azon kívül, ha az eredményesség a megbízó vagy harmadik személy (hatóság, bíróság) jövőbeli magatartásától függ. A megbízási szerződésnek nem képezheti tartalmát esélylatolgatás, esély arányokban történő kifejezése, de ügykockázat esetén tartalma kell, hogy legyen e kockázat ismertetése, a kockázati tényezők lényegi ismertetésével, azok vagyoni és nem vagyoni vetületeivel együtt. Ennek elmaradása azonban nem jár érvénytelenségi jogkövetkezményekkel.
Az ügyvéd nem köthet megbízási szerződést olyan közreműködésre, amely olyan bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál történő eljárásra kötelezi, amelynél az eljárási kötelezettséget megelőző 2 éven belül bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja volt. A megbízási szerződés tehát megköthető, ha nyilvánvaló, hogy az eljárási kötelezettség 2 éven túl fog történni.
Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el (Üt. 25. § (1) bek.). Korábbi megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával szemben pedig akkor, ha a munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony) legalább 3 éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt (Üt. 25. § (2) bek.).
A megbízó, a korábbi megbízó és a munkáltató az e §-ban foglalt korlátozás alól írásban felmentést adhat (Üt. 25. § (3) bek.).
Nem köthető megbízás, ha azonos vagy kapcsolódó ügyben az ügyvéd az ellenérdekű félnek már adott tanácsot és nem köthető megbízási szerződés tanácsadásra, ha az ellenérdekű féltől az ügyvéd megbízással rendelkezik vagy az ellenérdekű félnek már tett ajánlatot megbízási szerződés létrehozására azonos vagy kapcsolódó ügyben.
Az ügyvéd megbízást nem vállalhat el abban az ügyben, amelyben korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, közjegyző-helyettesként vagy nyomozó hatóság tagjaként eljárt (Üt. 25. § (4) bek.).
Ha az ügyvéd felek megbízásából szerződéskötésében működik közre, és azok részére együttesen fejt ki okirat-szerkesztési tevékenységet, akkor az ilyen szerződésből keletkező jogvitákban egyik fél képviseletét sem láthatja el kivéve, ha az ellenérdekű felet a szerződéskötésnél másik ügyvéd képviselte (ETSZ. 5/14.). Ez nyilván a vonatkozó megbízási szerződés megkötésének tilalmát is jelenti.
6. A védő megbízásának korlátai
Védelem esetén az ügyvéd érdekellentétben lévő személyek védelmére szóló megbízást, illetve kirendelést nem fogadhat el (ETSZ. 8/2. a) pont).
Ha az érdekellentét utóbb merül fel, úgy az ügyvéd köteles az adott ügyben valamennyi megbízásról lemondani, illetve valamennyi kirendelés alól a felmentését kérni (ETSZ. 8/2. a) pont). Azonos ügyben történő több védelem ellátása esetén a megbízás létrejöttekor a megbízót tájékoztatni kell arról, hogy ha utóbb érdekellentét merül fel, akkor a védőnek a megbízásról vagy a kirendelésről le kell mondania.
Ha a megbízáskor már más védőt rendelt ki a hatóság, akkor a meghatalmazott védő köteles erről a tényről a kirendelt védőt haladéktalanul értesíteni (ETSZ. 8/3.).
A megbízás elfogadását vagy a kirendelés átvételét követően haladéktalanul csatolni kell a meghatalmazást, illetve jelentkezni kell a kirendelő hatóságnál, tájékoztatást kell kérni, és haladéktalanul kezdeményezni kell az előzetes letartóztatásban lévő ügyféllel a személyes kapcsolat felvételét.
7. A megbízási szerződés létrejötte
Minthogy az ügyvédi megbízás is szerződés, és nincs olyan speciális norma, amely létrejöttét a Ptk-tól eltérően szabályozná, a Ptk. Hatodik Könyv Kötelmi Jog, ezen belül a Második Részben foglaltak érvényesülnek.
„Ptk. 6:58. § [A szerződés]
A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
Ptk. 6:62. § [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség]
(1) A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.
6:63. § [A szerződés létrejötte és tartalma]
(1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.
(4) Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez.
Ptk. 6:64. § [Ajánlati kötöttség]
(1) Aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja.
Ptk. 6:66. § [Az ajánlat elfogadása]
Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni.
Ptk. 6:67. § [Új ajánlat, módosított elfogadás]
(1) Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni.
(2) Az ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozat elfogadásnak minősül akkor is, ha lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz. A kiegészítő vagy eltérő feltételek ebben az esetben a szerződés részévé válnak, kivéve, ha
a) az ajánlat az elfogadás lehetőségét kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta; vagy
b) az ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben.
(3) Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, és azt az egyik fél a szerződéskötést követően késedelem nélkül lényegesnek nem minősülő feltételekkel kiegészítve vagy módosítva írásba foglalja, és megküldi a másik félnek, e feltételek a szerződés tartalmává válnak, ha a másik fél azok ellen késedelem nélkül nem tiltakozik.
Az Üt. 23. § (1) bek. szerint
„Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben (azaz kevesebben, mint a Ptk. szerinti lényeges tartalom). A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.”
Az ügyvédi megbízás létrehozása is az ajánlat közlésével kezdődik, de az ügyvállalás nem kezdődhet az ajánlat közlésével. Az ügyvállalásnak a megbízás tárgyáról és a megbízási szerződés tartalmáról való előzetes (szóbeli vagy írásbeli) egyeztetéssel kell kezdődnie és csak az ügy jellegének, az ügyvédi feladatoknak, az ügyfél elvárásainak tisztázása után kerülhet sor a megbízási ajánlat – ha lehetséges, mindenekelőtt – szóbeli közlésére. Csak az elfogadás megbízó általi egyértelmű kifejezése esetén készüljön el az írásbeli szerződés tervezete és kapja meg azt a megbízó. Ha a megbízó kifejezett kérése, hogy a megbízási szerződés tervezete előzetes szóbeli egyeztetés nélkül ajánlatképpen jusson el hozzá, e kérésének kell eleget tenni, de az ügyvéd ilyenkor is törekedjen arra, hogy a megbízó a megbízás tárgyáról (az ügyről) és az ügyvédre háruló feladatokról előzetesen adjon tájékoztatást.
Az ajánlatnak teljes körűnek kell lennie, ki kell térnie a megbízás minden olyan elemére, amely a megbízás létrehozásának szándékában a megbízót befolyásolhatja. Szükség esetén utalni kell az ajánlati kötöttség kizárására vagy idejére is.
Az ügyvédnek kerülnie kell azt a látszatot, hogy a megbízási szerződés – különösen a munkadíj – fontosabb, mint az ügy maga.
Kerülni kell azt, hogy a megbízás valamennyi feltételében ne egyidejűleg jöjjön létre megállapodás. Figyelembe kell venni azt, hogy a megbízás tartalmát illetően az ügyfél támasztott-e elvárásokat az előzetes szóbeli illetve írásbeli egyeztetések során. Ha igen, de az ügyvéd ezeknek nem kíván megfelelni, vagy ezektől eltérő szerződéses akaratot kíván érvényesíteni, erre az ajánlatban kifejezetten fel kell hívnia a megbízó figyelmét (a szóbeliben is).
Kerülni kell azt, hogy a meghatalmazás előbb jöjjön létre, mint a megbízási szerződés – akárcsak szóbeli – megkötése. Ez csak akkor történhet meg, ha a megbízás megkötése olyan késedelemmel járna, amely az ügyfélnek hátrányt okoz. A meghatalmazást az ügyvéd azonban csak akkor írhatja alá, ha nyilvánvaló, hogy a megbízás szóban már létrejött és az írásbeli megkötésnek nem konszenzusbeli, hanem csak technikai akadályai vannak.
A megbízási szerződés szerkesztésének kötelezettsége erre irányuló szerződéses kötelem nélkül, jogszabálynál és ügyvédi érdeknél fogva terheli az ügyvédet, mégpedig nyilván alapvetően azt az ügyvédet, aki az ügyet elvállalja. Az ügyvédnek már a megbízás elkészítésekor is a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell eljárnia. Tevékenységében köteles ekkor is az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
Nem etikus a megbízási szerződés szerkesztéséért külön díjat felszámítani, ideértve az ennek létrehozására fordított idő óradíját vagy időarányos díját is. Ezt azonban sem jogszabály, sem kamarai szabályzat nem zárja ki.
A szerződés létrejötte és a megbízási feladatok teljesítése között időbeli eltérés van. A teljesítést célszerű a megbízási díj (munkadíj és a költségek) megfizetéséhez időzíteni, és kikötni, hogy az ügyvéd a megbízó késedelembe esésekor a teljesítést felfüggeszti mindaddig, amíg a megbízó a szerződéses kötelezettségeinek nem tesz eleget.
8. A megbízási szerződés alakja
6:6. § [Alakisághoz kötött jognyilatkozat]
(1) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.
(2) Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes.
Annak ellenére, hogy az ügyvédi megbízási szerződés írásbeli alakhoz kötött (Üt. 23.§ (2) bek.) a szóbeli ügyvédi megbízási szerződés az alaktalanság miatt nem érvénytelen. Alapvető ügyvédi érdek azonban, hogy a megbízás írásban jöjjön létre, mert az írásbeliség hiánya az ügyvédre hárítja a szerződés létrejöttével és tartalmával kapcsolatos bizonyítási terhet.
Az Üt. a tanácsadási megbízás esetében nem támaszt írásbeliségi követelményt. A rendszeres tanácsadásra irányuló szerződés megkötése azonban ennek ellenére írásban célszerű. Ugyanez igaz arra a tanácsadásra is, amely huzamos munkavégzést, esetleg írásbeli véleménynyilvánítást igényel. Ha a felek abban állapodnak meg, hogy az ügyvéd folyamatos (tartós) megbízás keretében ad tanácsot, ez is írásbeli alakhoz kötött.
Ha a megbízás szerződéskötésre (tehát nem szerződésszerkesztésre vagy nem csak erre) irányul, a megbízás alakszerűségeinek meg kell felelnie azon alakszerűségeknek, amelyek a megkötendő szerződésre irányadók. (v.ö. Ptk. 6:15.§ (2) bek. és az az Inytv. 33.§ (2) bek.).
9. A megbízási szerződés tartalma
Az Üt. 23. § (1) bek. szerint a megbízási szerződésben kötelező megállapodni a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben, esetleg költségátalányban.
Az Üt. tehát szűkebben szabályoz, mint a Ptk, ezért a Ptk. háttérszabályként érvényesül. Az ügyvédi megbízási szerződést nem csak az Üt., hanem a Ptk. szabályozásának szellemében is kell értékelni. A lényeges tartalom ugyanis nyilvánvalóan több, mint a tartalom, a díj és a költség.
A megbízási szerződésből az ügyvéd tevékenység jellegének, tartalmának, határainak, korlátainak, az anyagi felelősség kereteinek, és nem utolsó sorban a megbízót terhelő fizetési kötelezettségeknek, határidőknek kell kitűnnie. Az ügyvéd a szerződéskötéskor fokozottan köteles ügyelni a Ptk. 6:62.§-ában foglaltakra és a lehető legszélesebb körben köteles az ügyfelet tájékoztatni a megbízási szerződés jogszabályi, etikai hátteréről, az ügy és a megbízási szerződés kockázatairól, a díjfizetési kötelezettségről, a díj és a költségek esedékességéről, az ügyből a megbízóra és/vagy az ügyfélre háruló, de nem az ügyvédet, hanem az ellenérdekű felet illető esetleges költségekről. Az ügyvédnek a szerződés megkötésénél előírt együttműködési kötelességre is fokozottan ügyelnie kell, figyelemmel kell lennie nem csak a saját, hanem megbízója jogos érdekeire is. A szerződéskötést megelőzően a megbízót tájékoztatni kell a megbízási szerződést érintő minden lényeges körülményről. A megbízási szerződésben az ügyet a tevékenységi kötelezettséghez, a kockázatokhoz, a díj- és költségfizetési kötelezettséghez igazodó szükséges mértékben kell tényállásszerűen ismertetni.
A megbízás elvállalásakor az ügyvédnek tájékoztatást kell adnia a bíróság által megállapítható díjról és költségekről (32/2003.(VIII.22.)IM. r.). Az ügyvéd az átvett pénzről bizonylatot köteles adni. Ha ügyvéd szívességi ügyintézést vállal, ezt a körülményt a megbízásban rögzíteni kell (ETSZ. 9/1.).
Tilos a megállapodás szerinti megbízási díjon és a felszámítható költségeken felül anyagi vagy egyéb szolgáltatás követelése. Az ügyvédi megbízási díjkövetelés másra nem engedményezhető. (ETSZ.9/2.). Ptk. 6:7.§ (1) bekezdése szerint
„Ha jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták.”
A megbízási szerződésben meg kell meghatározni
a) a szerződés alanyait,
b) az ügyfél személyét, ha az ügyfél nem azonos a megbízóval,
c) a díj és költségfizetésre kötelezett személyét, ha nem azonos a megbízóval,
d) a megbízás tárgyát (ügyvédi feladatok) a megbízó ill. az ügyfél képviselőjét, helyettesét, egyéb kapcsolattartásra jogosultat,
e) képviseleti megbízás esetében a megbízó illetve az ügyfél meghatalmazás adására irányuló kötelezettségét,
f) az általános szerződési feltételekre utalást, ha az ügyvéd alkalmaz ilyet,
g) a megbízás megszűnését és megszűntethetőségét
A megbízási szerződésben célszerű meghatározni
h) a feladatok teljesítésének megkezdését és határidejét,
i) több megbízó esetében a megbízói kötelezettségekért és jogosultságokért fennálló felelősség felosztását, arányait, a pénzügyi és kárfelelősséget (arányosítás, egyetemlegesség, fizetés, adatszolgáltatás, iratátadás),
j) a kapcsolattartás, a tájékoztatási (kölcsönös tájékoztatási) kötelezettség eseti vagy sajátos rendjét,
k) az ügyvéd adatkezelési jogosultságát, több megbízó esetében a titoktartási kérdéseket, a megbízó ezzel kapcsolatos hozzájárulását,
l) a megbízási szerződés okiratszerű felhasználhatóságát bíróság, hatóság és az ellenérdekű fél előtt,
m) az ügyvéd, az ügyvédi iroda tagjainak személyes eljárására, helyettesítésére vonatkozó szabályokat,
n) teljesítési segéd igénybevehetőségét,
o) a kapcsolódó szerződéseket (pl. letéti szerződés, speciális eseti ügyvédbiztosítási szerződés, társképviseleti megbízási szerződés, nem ügyvéddel való együttműködés szerződést, szakértői megbízást, stb.),
p) a megbízási szerződésből eredő jogviták intézésére vonatkozó rendet,
q) a szerződés mellékleteit, a díjakon és költségeken túl egyéb az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettségeket,
r) a fizetések esedékességét,
s) a fizetés módját,
t) a szerződéses biztosítékokat és szankciókat, a beszámítás lehetőségét.
Ha az ügyvéd és a megbízó között létrejött a megbízási szerződés, a megbízás túllépése nem azonos a megbízás nélküli ügyvitellel. Ha nem jött létre megbízási szerződés, megbízás nélküli ügyvivőként ügyvédi tevékenység nem végezhető. Érvénytelen megbízási szerződés nem zárja ki azt, hogy a nyújtott szolgáltatás ügyvédi tevékenységnek minősüljön (Ptk.6:110-111.§). Ha a megbízás túllépése során az ügyvéd képviseleti tevékenységet lát el, és meghatalmazással nem rendelkezik, vagy az abban foglalt jogkörét túllépi, álképviselő (6:14.§). Nyilatkozata a megbízó jóváhagyásával vált ki joghatást. Az ügyvédi minőség csak megbízással jogosít fel tényleges tevékenység kifejtésére. A Ptk. szerint a megbízás nélküli ügyvitel nem a megbízás, hanem az ügyvitel egyik formátlan típusa. Ez az oka annak, hogy ügyvéd megbízás nélküli ügyvivő ügyvédi minőségében soha nem lehet. Nem kizárt, hogy ügyvéd-foglalkozású személy megbízás nélküli ügyvivő legyen. Ilyenkor azonban nem ügyvédi minőségében járt el. Álképviselő azonban ügyvéd is lehet.
10. A tartós (folyamatos) megbízás (Üt. 24.§ (3)bek.)
Az ügyvédi megbízás az eseti tanácsadás egyes eseteit kivéve jellemzően tartós jogviszonyt eredményez. Az ügyvédi megbízások körében tartós megbízásnak minősülő szerződés tehát nem csak az időbeliségre utal. Ennél többet jelent. A tartós ügyvédi megbízás jellegzetessége, hogy
· nem feltétlenül konkrét ügyrábízást jelent,
· időben, jellegben és tartalomban előre nem vagy nem feltétlenül felmérhető eljárási, ügyviteli kötelezettségeket teremt,
· a díj időszaki és jellemzően nem feladathoz illetve teljesítéshez igazodó,
· a szerződés megszűntethetősége (felmondás, megszűntetés) eltérhet az általános szabályoktól,
· jellemzően az ügyvéd kizárólagosságával jár.
Létezhet ezzel szemben olyan tartós megbízás, amely csak olyan kölcsönös kötelezettségvállalást jelent, miszerint az ügyfél kizárólag az adott ügyvéddel, ügyvédi irodával fog dolgoztatni, az ügyvéd pedig valamennyi – esetleg jogága szerint meghatározott – ügyben köteles elfogadni az eseti megbízásokat. A díjazás ilyenkor is lehet rendszeres, időszakos (esetleg rendelkezésre állási díj) de lehet olyan is, hogy ha tényleges munkavégzésre kerül sor, azt az ügyvéd óradíjban vagy más módon külön felszámíthatja (akár a rendelkezésre állási díj mellett, vagy a nélkül is).
A tartós megbízás esetében fontos kikötni, hogy a tartós ügyvéd-ügyfél kapcsolat nem jelenti azt, hogy az ügyvéd saját jóhírneve érdekében vagy etikai okokból, törvényes kötelezettségei tiszteletben tartása, esetleg bizalomvesztés okán egyes feladatok elvégzését nem tagadhatja meg (Üt. 3.§ (3) bek.).
A tartós megbízás sem tartalmazhat munkaviszonyra jellemző elemeket, és nem sértheti az ügyvéd függetlenségét.
Elképzelhető, hogy olyan tartós megbízás jön létre, ahol nem a megbízó vállal exkluzivitást (vagy nem csak ő) hanem az ügyvéd is. Óvatosan kell bánni az ilyen kötelezettségvállalással, mert ez veszélyeztetheti az Üt. 3.§ (1) bekezdésében írt kötelezettséget: az ügyvédi tevékenység szabadságát és függetlenségét.
Ptk. 6:278.§ (4) bekezdés
„Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.”
Ezzel áll összhangban az Üt. 24.§ (3) bekezdés
„Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról az (1)-(2) bekezdéstől eltérően rendelkezhetnek.”
11. Általános szerződési feltételek és az ügyvédi megbízás
Nem kizárt, hogy az ügyvéd (ügyvédi iroda) általános szerződési feltételeket alkalmazzon a megbízási szerződéseire, akár blankettaszerződésként, akár a nélkül úgy, hogy a megbízási szerződéseiben rendszeresen visszatérő, állandó feltételeket külön okiratba foglalva, a megbízási szerződés mellékleteként használja. Általános szerződési feltételek alkalmazásakor érvényesülnek a Ptk. idevágó rendelkezései:
„Ptk. 6:77. § [Általános szerződési feltétel]
(1) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
(2) Az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.
6:78. § [Az általános szerződési feltétel szerződéses tartalommá válása]
(1) Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.
(2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.
(3) A (2) bekezdésben leírt feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.
Ptk. 6:80. § [Szerződési feltételek ütközése]
Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.”
Az általános szerződési feltételek tartalmazhatják
- a díjazást (pl. óradíj),
- a költségátalányt, annak mértékét (akár a munkadíj és a költségátalány százalékában kifejezett mértékére vonatkozó szabályt,
- a jellemzően előforduló költségtényezőket,
- az ügyvéd helyettesíthetőségére és helyettesére vonatkozó rendelkezést,
- képviseleti megbízás esetében a megbízó illetve az ügyfél meghatalmazás adására irányuló kötelezettségét,
- a megbízás megszűnésének és megszűntethetőségének rendjét, okait, módját,
- a feladatok teljesítése megkezdésének határidejét,
- több megbízó esetében a megbízói kötelezettségekért és jogosultságokért fennálló felelősség felosztását, arányait (arányosítás, egyetemlegesség, fizetés, adatszolgáltatás, iratátadás),
- az ügyvéd-megbízó (ügyfél) kapcsolattartásának rendjét, a tájékoztatási (kölcsönös tájékoztatási) kötelezettség rendjét,
- az ügyvéd adatkezelési jogosultságát,
- több megbízó esetében a titoktartási kérdéseket, a megbízó ezzel kapcsolatos hozzájárulását,
- a megbízási szerződés okiratszerű felhasználhatóságát bíróság, hatóság és az ellenérdekű fél előtt,
- teljesítési segéd igénybevehetőségét,
- a díjakon és költségeken túl egyéb az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettségeket,
- a megbízási szerződésből eredő jogviták intézésére vonatkozó rendet,
- a fizetések esedékességét, a fizetés módját,
- a szerződéses biztosítékokat és szankciókat.
Természetesen az ügyfél tájékoztatása körében az általános szerződési feltételek alkalmazásánál úgy kell eljárni, mint a szerződés létrehozásánál általában. Az általános szerződési feltételeket az ügyfélnek írásban meg kell kapnia, egy egyszerű irodai kifüggesztés, vagy internetes hozzáférhetőség kevés, nem szólva arról, hogy egyes fent felsorolt tartalmi elemek internetes megjelenítése fegyelmi felelősségre vonással járhat.
Kerülni kell, hogy az általános szerződési feltétel tisztességtelen legyen, és különösen fel kell hívni a megbízó figyelmét az ügyvédi megbízás speciális rendelkezéseire, különösen az eredményfelelősség, a kárfelelősség, a megbízás megszűntetése körében alkalmazott kikötésekre.
„Ptk. 6:102. § [Tisztességtelen általános szerződési feltétel]
(1) Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.
(2) Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, a kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
(3) A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthetőek.
(4) Nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.
(5) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
Ptk. 6:103. § [Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben]
(1) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó rendelkezéseket – az e §-ban foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű.
(3) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.”
Az általános szerződési feltételek körében a munkadíjkikötés tisztességtelenség okán nem támadható. Maga az esetileg kikötött munkadíj az alább, a Megbízási Díj c. fejezetben kifejtettek szerint viszont igen.
A tisztességtelen általános szerződési feltétel fegyelmi felelősségre vonást eredményezhet függetlenül attól, hogy ezt bíróság már megállapította-e, mert az ETSZ. 3/4. pontja szerint „Tilos minden olyan ténykedés, mely ellentétes a megbízó jogos érdekével”. A megbízó jogos érdeke, hogy az ügyvédjével kötött szerződése megfeleljen a Ptk. tisztességi elvárásainak (Ptk.1:3.§ (1) bek., 6:102.§ (1) bek.). Ügyvédhez méltatlan az a magatartás, amely már a megbízási szerződés létrehozása és tartalma körében is rontja az ügyvédben és közvetetten az ügyvédségben vetett közbizalmat.
II. A megbízási díj
12. Díj és költség
A munkadíj az ügyvédi tevékenység ellenszolgáltatása. A költség az ügyvédi tevékenységgel az ügyvéd oldalán felmerülő kiadások megtérítése, ami azonban nem zárja ki, hogy a felszámított költség haszonelemeket tartalmazzon. A költség költségátalányként fixösszegben vagy a munkadíj meghatározott százalékában is kifejezhető.
A megbízási díj szabad megállapodás tárgya. A megbízási díj két eleme a munkadíj és a költség (költségátalány).
A megbízási díjat pénzben kell kikötni, ami lehet külföldi fizetőeszköz is. Munkadíj fejében nem tilos kikötni értékpapírt, értéktárgyat, részesedést, ingatlant sem, de ezek pénzbeli értékét is célszerű kifejezni, mert a díj a közterhek számításának alapja, ideértve természetesen az áfát is. Az, hogy egy ilyen megállapodás nem tilos, nem jelenti azt, hogy etikus. Álláspontom szerint az ügyvédi hivatáshoz nem méltó, sőt tekintélyromboló, ha a megbízási díjat az ügyvéd nem pénzben köti ki, és nem pénzben szedi be.
A bírói gyakorlat szerint a megbízási díj feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadhatósága kizárt (EBH2002. 643.; BH2002. 321.).
Elvileg – a feltűnő értékaránytalanság kizártsága okán – kizárt, hogy ügyvédi megbízási szerződés uzsorának minősüljön pusztán azon az alapon, hogy az ügyvéd a megbízási díj kikötésekor kihasználta a megbízó helyzetét (Ptk. 6:97.§).
A bírói gyakorlat értelmében a megbízási díj lehet tisztességtelen, ha a megbízás létrejöttének körülményei, a megbízás jellege és a díj mértéke vagy számításának módja jóerkölcsbe ütközik, különösen, ha a megbízási díj közpénzből származik. Ekkor a megbízás egésze vagy a díjkikötés semmisnek minősülhet. Ügyvédi megbízási szerződés körében ilyen bírói döntés ugyan nem ismert, de jogász közvetítői típusú szerződéséről mondtak már ki semmisséget jóerkölcsbe ütközés miatt (Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 30.191/203/8.).
A megbízási díj lehet az időmúláshoz, a munkavégzés idejéhez, a megbízás tárgyához igazodó és lehet ezek kombinációja is. Lehet sikerdíj is.
13. A megbízási szerződés tartamához igazodó díj
Az időmúláshoz igazodó munkadíj jellemzően a folyamatos megbízásoknál fordul elő, de elképzelhető úgy is, hogy az ügyvéd a megbízóval úgy állapodik meg, hogy addig, amíg a megbízás meg nem szűnik, havi vagy hosszabb távú időszakonként határozott összegeket kell fizetni rendszeresen, időszakosan visszatérően. Ilyenkor a díj esedékessége nem attól függ, hogy az adott időszakban volt-e tényleges munkavégzés, hanem attól, hogy a megbízás még fennáll.
14. A munkavégzés idejéhez igazodó díj
A munkavégzés idejéhez igazodó díj az óradíj. A megbízási szerződésben kell tisztázni, milyen kimutatás szükséges a díj felszámításához (munkaidő-kimutatás, stb.) és az elszámolásra milyen időszakonként kerüljön sor. Ha az ügyfél erre és ennek rendszeres közlésére igényt tart, célszerű az egyes időbeli teljesítéseket vele külön-külön is igazoltatni, az utólagos viták elkerülése érdekében.
15. A megbízás tárgyának értékéhez igazodó díj
A megbízás tárgyához igazodó díj egy olyan módon kifejezett átalányösszeg, amely lényegében független a ténylegesen kifejtett munka mennyiségétől. Meghatározható pertárgyértékű eljárás esetében célszerű a megbízási díjat a pertárgyérték százalékában és fixösszegben is kifejezni. Elképzelhető, hogy a munkadíjat (és a költségeket) részfeladatonként más-más összegben határozzuk. Elképzelhető például, hogy az ügyvéd a megbízóval egy peres eljárás egyes szakaszaira más-más vagy külön-külön kifejezett összegben állapodik meg.
A kombinált megállapodás sem kizárt, ahol az időhöz és a tényleges teljesítményhez kötött díjazás együtt jelenik meg.
Az eseti tanácsadásért fixdíjat, vagy óradíjat célszerű kikötni és ezt már a tanácsadás megkezdését megelőzően közölni. Még ha jár is kockázatokkal, etikátlan és ízléstelen az eseti és azonnali tanácsadást a díj előrefizetésétől függővé tenni.
A megbízási díj esedékessége megállapodás kérdése. Az ügyvédnek törekednie kell saját biztonságára. Célszerű az összeg egy részét – legalább a felét és a költségek aktuális részét – előre elkérni. Meg kell állapodni abban, hogy a fennmaradó rész és a később felmerülő költségek mikor, milyen feltételekkel kerüljenek kifizetésre. Ha a hátralékos díj megfizetésének feltétel siker típusú eredmény, sikerdíjjal kombinált megbízási díjkikötésről van szó.
17. A sikerdíj
A sikerdíj eredményfüggő munkadíj (tehát nem ajándék vagy borravaló) amely az ügyvédet vagy a hagyományos (nem eredményfüggő) munkadíjon felül illeti meg, ha eljárása sikeres, vagy maga a munkadíj egészének teljesítése függ a sikertől. A megbízási szerződésben definiálni kell, mi minősül sikernek, esetleg részleges sikernek.
Sikerdíj csak az ügyvitel sikerétől függhet. Nem függetlenedhet a megbízási szerződéstől például úgy, hogy kizárólag a megbízó üzleti sikereitől, egyéb üzleti bevételeitől, a megbízással össze nem függő kötelezettség- illetve tartozás-mentesüléstől, avagy a megbízó tevékenységétől, annak kockázataitól függjön. A sikerdíj nem válhat a megbízó üzleti kockázatainak átvállalásává, mert ez méltatlan az ügyvédi hivatáshoz. A sikerdíj nem zárja ki a költségfelszámítást, de sikerdíj mellett is csak akkor lehet érvényesíteni költséget, ha abban a felek megállapodtak.
A sikerdíjat fix összegben, százalékban vagy e kettő kombinációjával lehet kikötni. Százalékos sikerdíj esetében pontosan definiálni kell, mi a számítás alapja illetve. Lényeges, hogy a felek a sikerdíj esedékességét pontosan meghatározzák. Ha a részleges siker is sikernek minősül, meg kell határozni, hogy a fix összegű sikerdíj arányosan illeti-e meg az ügyvédet.
A sikerdíj adójogi sorsa azonos a nem sikerdíj típusú munkadíjjal, azaz számla- és áfa-köteles adóalap.
18. Szívességi ügyvitel
Szívességi ügyvitel nem zárja ki a költség vagy költségátalány felszámítását. A szívességi ügyviteléről szóló megbízásból a szívességi jellegnek kifejezetten ki kell derülnie, nem elég az, ha a megbízási szerződés a munkadíjról nem rendelkezik. A szívességi ügyvitelre ugyanis nem az jellemző, hogy nincs szó benne díjról (ez ugyanis törvénynél fogva kizárt) hanem az, hogy a megbízás díja nulla. A színlelt szívességi ügyvitel adójogi és büntetőjogi szankciókkal járhat.
19. A megbízás megszűnése
Üt. 24. § (1) Az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.
(2) A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.
Az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni (szabad ügyfélválasztás), és az elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja (Üt. 24. § (1) bek. és ETSZ. 6/6.). A nem írásban felmondott megbízás nem minősül felmondottnak, mert Ptk. 6:6.§ (1) bekezdés szerint
„Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.”
Minthogy érvénytelen szerződés (jognyilatkozat) nem képes a megcélzott joghatást kiváltani, a szóbeli felmondás – mint hogy érvénytelen – nem képes a megbízási szerződést megszüntetni.
Míg a megbízás nem csak írásban érvényes, a megbízás felmondása csak írásban érvényes. Az írásbeliség az ügyfél felmondására is kötelező. A felmondás alakisági feltétele a tanácsadás felmondására is irányadó.
A felmondási idő a megbízóval való közléstől számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni, de csak abban a körben, amelyben a megbízót kártól óvja meg. A megbízási szerződésben hosszabb felmondási idő is kiköthető, de a felmondás lehetősége csak a tartós megbízás esetén korlátozható. Nem lehet úgy rendelkezni, hogy a szóbeli felmondás is érvényes, mert ez semmis kikötés.
Egyebekben az ügyvédi megbízásra is a Ptk. felmondási szabályai irányadók. Irányadó tehát a Ptk. 6:278.§ (4) bekezdése is:
„A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.”
A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja (Üt. 24.§ (2) bek.). A megbízás felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis, kivéve a tartós megbízást. Itt a felek a felmondásról az Üt-től eltérően is rendelkezhetnek: az ügyvéd felmondását azonnali hatályúvá is tehetik, a felmondási időt 15 napnál hosszabb vagy rövidebb időben is meghatározhatják, feltételtől tehetik függővé, korlátozhatják. A felmondás kizárása azonban semmis kikötés.
„BH2004. 179. A megbízó felmondási jogának aránytalan mértékű korlátozása tartalmilag a felmondási jog gyakorlását kizárja, ezért a jogszabály megkerülésére irányul és ennek következtében semmis [Ptk. 4. § (1) bekezdés, 200. § (1)-(2) bekezdés, 483. § (1) és (4) bekezdés, 1998. évi XI. törvény 24. § (2)-(3) bekezdés].”
Irányadó a Ptk. 6:278.§ (2) bekezdése is
„A megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor.”
Kérdés, hogy irányadó-e a Ptk. 6:278.§ (3) bekezdése is?
„Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor.”
Az ügyvéd a felmondás közlését követő 15 napban is köteles a megbízó érdekében eljárni (Üt. 24.(1) bek.). A megbízó tehát 15 napon belül képes gondoskodni új jogi képviselőről, ami egyben kárelhárítási kötelessége is. Azokban az esetekben, melyekben a felmondási időt a felek 15 napnál hosszabb időben állapították meg, nyilvánvaló, hogy a megbízónak hosszabb idő álla a rendelkezésére ahhoz, hogy az egyébként alkalmatlan időre eső felmondás okozta vagyoni és nem vagyoni hátrányokat elhárítsa. Ennek ellenére lehetnek olyan esetek, amikor a kárenyhítési kötelezettség teljesítése esetén is alkalmatlan időben megtettnek minősülhet az ügyvéd felmondása, és beállhat a kárfelelősség.
Nem elegáns dolog a megbízót indokolás nélkül visszautasítani, de az sem elegáns, ha személyében, társadalmi hovatartozásában, előéletében, tevékenységében rejlő okkal indokolunk. A legudvariasabb az, ha a visszautasítás okaként túlterheltségünket jelöljük meg.
A megbízás kölcsönös akarattal történő megszüntetése nem csak írásban érvényes kivéve, ha ebben a felek kifejezetten így egyeztek meg (Ptk.6:94.§ (2) bek.).
Az ügyvéd a megbízás megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak (bíróságnak) írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van (Üt. 24.§ (4) bek.). Köteles arra is, hogy az ellenérdekű félnek bejelentse a megszűnést. A bejelentés nem lehet korábbi, mint a megszűnés napja (felmondási idő utolsó napja) vagy a bejelentésben utalni kell dátumszerűen arra, hogy mely napon szűnik meg a szerződés.
A megbízás megszűnik továbbá
a) a megbízás teljesítésével,
b) az ügyvéd vagy a megbízó halálával,
c) a megbízó jogutód nélküli megszűnésével,
d) az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével (Üt. 24.§ (5) bek.).
Az ügyvéd köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek (Üt. 24.§ (5) bek.).
Ha az ügyvéd a tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként folytatja, a megbízás nem szűnik meg, hanem az iroda megbízottá válik. Az ügyvéd a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt 15 nappal megelőzően értesíteni.
Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy szűnik meg, hogy ügyvédi tevékenységét tovább folytatja, az ügyvéd az elszámolásban részére kiadott megbízási szerződésben megbízottá válik. Az iroda a megbízott személyében várható változásról megbízóját köteles értesíteni (Üt. 24.§ (4) bek.).
III. Az ügyvédi meghatalmazás
20. Képviseleti legitimáció
Az ügyvédet a képviselet során a meghatalmazás legitimálja. A meghatalmazás az ügyvéd oldalán nem teremt képviseleti és eljárási kötelezettséget, ez csupán a képviselet lehetőségét és azt teremti meg, hogy a harmadik személy köteles a képviselő eljárását elfogadni és úgy tekinteni, mintha a képviselt személy járna el.
A Ptk. III. fejezet 6:11. § képviseletről szóló szabályai szerint
„(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. (2) A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat.
A 6:15. § meghatalmazásról szóló szabályai szerint
„(1) A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat.
A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.
(2) A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír.
(3) A meghatalmazás visszavonásig érvényes.
(4) A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett. …”
A 6:17. § képviselet terjedelméről szóló szabálya szerint
„A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek.
A 6:18 (2) bekezdése kimondja, hogy
„Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni.”
6:274. § képviseleti jogról szóló rendelkezése alapján,
„Ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.”
Minden képviselet megbízás, de nem minden megbízás képviselet. Minden megbízás ügyvitel (vagy tanácsadás), de nem minden ügyvitel képviselet. A Ptk. 6:274. § szerint azonban pusztán a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja, ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges. E rendelkezést úgy kell érteni, hogy maga az írásbeli megbízás, kifejezett meghatalmazás nélkül is képes legitimálni az ügyvédet harmadik személy, hatóság és bíróság előtt. Nem igaz ez azonban abban az esetben, ha a megbízó és az ügyfél nem ugyanaz a személy (harmadik személy javára szóló megbízás – Ptk. 6:136.§).)
Az egy további kérdés, hogy jogosult-e az ügyvéd a képviseleti jogosultságát a megbízással igazolni. Tekintettel arra, hogy a megbízás a legtöbb esetben nem csak az ügyvéd eljárási kötelezettségéről szóló rendelkezéseket tartalmaz, hanem az ügyvéd és megbízója közötti megbízási jogviszony olyan részleteit is, ami ügyvédi vagy más titkot, védett és minősített információt is tartalmazhat, és legtöbbször tartalmaz is, célszerű a Ptk. 6:274. §-át az ügyvédi praxisban úgy értelmezni, ami nem mentesít az alól, hogy az ügyvéd eljárási jogosultságát külön meghatalmazással igazolja. Az Üt. 26.§ (4) bekezdését tehát olyan speciális szabálynak kell tekinteni, ami nem csak arról szól, hogy „A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is”, hanem arról is, hogy a rábízott ügyben az ügyvéd a képviseleti jogát mindenképpen meghatalmazással kell, hogy igazolja. Újabb kérdést vet fel, hogy a meghatalmazásnak a megbízási szerződéstől elkülönült okiratban kell-e megjelennie, illetve belefoglalható-e abba az okiratba, aminek szerkesztésére a megbízás szól. Ez nem a Ptk. vagy az Üt. szerint dönthető el, hanem az egyes ágazati normák értelmezésével. Legtöbb esetben nincs akadálya, hogy a meghatalmazást az az okirat tartalmazza, amely a megbízás alapján létrejött, vagy akár maga a megbízás is, de például az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban rejt veszélyeket az, ha a megbízás és meghatalmazás is a jogalapítási vagy átruházási szerződésbe kerül, lévén, hiszen az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32.§ (3) bekezdése szerint „… Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, jogtanácsos, illetőleg a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.”
A meghatalmazás a Ptk. szerint egyoldalú címzett jognyilatkozat, melyet jognyilatkozat megtétele érdekében tesznek. Ez az ügyvédi meghatalmazásra is igaz.
Az Üt. 26.§ (3) bekezdése szerint
„Ha a megbízó írni, olvasni nem tud vagy nem képes, a meghatalmazást a Polgári Törvénykönyvnek az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatra vonatkozó szabályai szerint kell megadni.”
Ptk. 6:7 § (4) bekezdése szerint
„Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el. Az olvasni nem tudó, továbbá az olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének további feltétele, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta.”
Ebből tehát az következik, hogy az írni nem tudó vagy nem képes személy által adott meghatalmazás akkor érvényes, ha közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a meghatalmazó aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a meghatalmazó a nem általa írt meghatalmazást előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy a meghatalmazáson lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el.
Ha a meghatalmazó nem csak írni nem tud és képes, de olvasni sem, a meghatalmazás akkor érvényes, ha magából a meghatalmazásból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta.
A Ptk. szerinti meghatalmazás alapvetően nem alakszerűségekhez kötött kivéve, ha a meghatalmazást olyan jognyilatkozat megtételéhez adják, amely alakszerűségekhez kötött illetve az általános meghatalmazás. Ehhez képest az Üt. speciális szabálya (26.§ (1) bekezdés) az ügyvédi meghatalmazást csakis írásbeli alakban tekinti érvényesnek.
A Ptk. 6:7.§ meghatározza azt, mikor kell a jognyilatkozatot – adott esetben a meghatalmazást – írásbelinek, és ha az írásbeli alak érvényességi feltétel, érvényesnek tekinteni. E feltételek a következők:
– ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták.
– ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, ha a jognyilatkozatot (meghatalmazást) a nyilatkozó (meghatalmazó) fél aláírta.
– írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
Az Üt. speciális szabálya szerint a Ptk.-ban írt feltételek mellett érvényességi kellék a meghatalmazott ügyvéd aláírása is, tehát nem az ellenjegyzése. A meghatalmazásra éppen ezért nem kell szárazbélyegző. Nem feltétel a „cégszerű” tintabélyegző sem, de kell akkor, ha a meghatalmazásból egyébként nem derülnek ki az ügyvéd adatai (neve, ügyvédi minősége, irodája neve, címe).
A kirendelt ügyvéd meghatalmazás nélkül jár el. A meghatalmazást a kirendelő határozat pótolja.
Az ETSZ.6/5-ban felismerhetők a Ptk. fent idézett szabályai.
Meghatalmazás csak képviseleti ill. védői típusú ügyvédi tevékenységhez szükséges, ahol tehát harmadik személy (hatóság, bíróság) előtti eljárás szükséges, melyben igazolni kell az eljárási legitimációt. Ha nem képviseleti ill. védői típusú tevékenységről van szó, pl. kizárólag okiratszerkesztés harmadik személy, hatóság, bíróság előtti eljárás szükségessége nélkül, vagy tanácsadás, a meghatalmazás nem feltétele annak, hogy az ügyvéd ellássa a megbízásból származó feladatait.
Az ügyvédi meghatalmazás sem a Ptk. sem az Üt. szerint nem szerződés, de szerződéses nyilatkozat, azaz erre a szerződésekre vonatkozó szabályok az irányadók (Ptk. 6:2.§ (2) bek.).
Ügyvéd nem fogadhat el meghatalmazást legalább szóbeli megbízás nélkül, de az érvényes meghatalmazás vélelmezi a megbízás létezését és érvényességét. Érvényes ügyvédi meghatalmazás esetén harmadik személy, bíróság, hatóság nem követelheti a megbízás létezésének igazolását vagy azt, hogy az ügyvéd igazolja, hogy a meghatalmazó azonos a megbízóval.
Ügyvédi meghatalmazást csak a meghatalmazott ügyvéd írhatja alá. Az ügyvéd helyettese által aláírt meghatalmazás nem érvényes (Üt. 26.§ (1) bek.)
21. Az általános meghatalmazás
Az általános meghatalmazás az ügyvédi praxisban is ismert, és sajátos nyilvántartása is van.
14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól
20. § (1) A bejelentett általános meghatalmazásokról a polgári vagy a peren kívüli iroda bekötött, lapszámozással ellátott, hitelesített névjegyzéket vezet. A jegyzékeket minden év utolsó napján le kell zárni. A jegyzékbe az iroda csak bírói rendelkezés alapján tehet bejegyzést. A névjegyzék elektronikus úton is vezethető.
(2) A jegyzék adatairól bárki felvilágosítást kaphat.
(3) A bejelentett általános meghatalmazásokat érkezésük sorrendjében kell a jegyzékbe bevezetni, a jegyzék sorszámát a bejelentés eredeti példányára fel kell jegyezni.
(4) Az általános meghatalmazás visszavonása esetén a bejegyzést át kell húzni és a visszavonás tényét a bejegyzés mellett fel kell tüntetni.
22. Az ügyvédi meghatalmazás megszűnése
Az ügyvédi meghatalmazás visszavonásig érvényes (Ptk. 6:15.§ (3) bek.). Ezzel ellentétes kikötés semmis, mert a visszavonás jogáról való lemondás is semmis. A meghatalmazás bármikor visszavonható, tehát ez nem függ attól, hogy a megbízás megszűnt-e. A megbízás felmondása nem azonos a meghatalmazás visszavonásával, de ügyvéd vissza nem vont meghatalmazás alapján nem járhat el, ha a megbízást az ügyfél felmondta és az megszűnt. A meghatalmazás visszavonása nem igényel felmondást és felmondási határidőt. A visszavonás a képviseleti jogot azonnal megszűnteti. A meghatalmazás egyoldalú visszavonása annak ellenére érvényes, hogy az ügyvédi meghatalmazást ügyvéd és ügyfél egyaránt aláírja.
A meghatalmazás részlegesen is visszavonható. Ez akkor fordulhat elő, ha azt többen adták, de nem mindenki vonja vissza.
Elképzelhető, hogy a megbízás még él, de a meghatalmazás már nem. Ilyenkor a képviselet kizárt, de ha mégis megvalósul, nem feltétlenül vezet az álképviselettel járó kárfelelősséghez (fegyelmi felelősséghez azonban igen).
Ptk. 6:14. § (1) bekezdés szerint
„Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz, nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást.
(2) Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá, a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéből eredő kárát, a rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát köteles megtéríteni.”
A meghatalmazás sem jogosít fel képviseletre, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél az ügyvéd maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel.
Az ügyvéd a meghatalmazójával szemben meghatalmazás alapján sem láthat el képviseletet. Korábbi meghatalmazóval szemben az ügyvéd akkor járhat el meghatalmazás alapján, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával szemben pedig akkor, ha a munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony) legalább 3 éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt. A meghatalmazó, a korábbi meghatalmazó és a munkáltató e korlátozások alól írásban felmentést adhat.
Az ügyvéd nem járhat el a meghatalmazás alapján abban az ügyben, amelyben korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, közjegyző-helyettesként vagy nyomozó hatóság tagjaként eljárt (Üt. 25. § (1) bek. és 74.§ (2) bek. értelemszerű alkalmazása).
Ha a képviselő az ügyvédi iroda, érdekellentét esetében is van helye képviseletnek, ha a két meghatalmazó képviseletében nem ugyanaz az ügyvéd jár el, az ügyvédi iroda a képviselet e sajátosságáról az érintett ügyfeleket (megbízókat) tájékoztatja és az ügyfél (megbízó) ez ellen nem tiltakozik (Etsz. 5/12.)
A képviselet ellátása körében a Ptk. 6:13.§-ra figyelemmel kell lenni.
„(1) Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja.
(2) Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője.
(3) A képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott.”
Ha a megbízó (ügyfél) és az ügyvéd a meghatalmazást saját kezűleg aláírta, a meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat, azaz az ellenkező bizonyításáig igazolja, hogy a meghatalmazó az ügyvédet a képviseletre meghatalmazta.
Ha az ügyvéd kizárólag ügyvédi ellenjegyzéssel vagy közokiratba foglalással érvényes jognyilatkozat megtételéhez (megszerkesztéséhez) fogadott el megbízást, és a megbízás teljesítése képviseleti tevékenységet is feltételez, az ügyvédi meghatalmazást is közokiratba vagy ügyvédileg ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az ellenjegyző ügyvéd nem lehet azonos a meghatalmazott ügyvéddel. Egy ügyvédi irodán belüli ügyvéd azonban lehet a meghatalmazás ellenjegyzője.
Ptk. 6:15. § (2) bekezdés szerint
„A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír.
A Ptk. az alakszerűségek alatt nem csak érvényességi, hanem alkalmassági jellegű alakszerűségeket is ért. 1997. évi CXLI. Törvény – Inytv. – az ingatlan-nyilvántartásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelettel 32.§ (2) bekezdése szerint
„A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha
d) pont: az okiratot ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyzéssel látta el, továbbá, ha
e) az okiratot a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre ügyleti képességgel rendelkező szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták,
f) több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és az ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza. A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el,
g) a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza.
(4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata.”
A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is. Korlátozások híján a meghatalmazás a per vitelére minden rendes és rendkívüli jog- és perorvoslati és végrehajtási, sőt perújítási szinten is perbeli meghatalmazottá teszi (Pp. 70.§ (2) bek.). Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság, vagy a harmadik személy irányába annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik (Üt. 26.§ (5) bek.).
2014. október dr. Hidasi Gábor
[1] 2003. évi LXXX. tv.
