Tájékoztató az ügyvédi munkadíjakról és a költségekről

 

Ügyvédi Irodánk a rábízott feladatokat megbízási díj ellenében végzi, amely ügyvédi munkadíjból és a felmerülő költségekből áll.

A megbízási díj szabad megállapodás tárgya, tehát nincs olyan jogszabály, amely megszabja egy adott ügyvédi tevékenység munkadíját és a költségfelszámítás rendjét, valamint a megbízási díj esedékességét. Többek között erről is szól az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, amely a megbízás teljesítése során várhatóan felmerülő költségekről úgy rendelkezik, hogy ezekről az ügyvéd már a megbízási szerződés megkötéskor köteles tájékoztatni a megbízóját. A törvény megengedi, hogy tételes költségfelszámítás helyett az ügyvéd és megbízója költségátalányban állapodjon meg.

Ügyvédi Irodánk az általa felszámított munkadíjakat és költségeket általános szerződési feltételként évente, január 1. és december 31. közötti időszakra határozza meg, de az egyedi ügyekben az általános szerződési feltételektől az ügy nehézségi fokától, az ügyintézés munkaterhétől és kockázataitól, valamint időigényességétől függően eltérő ajánlatot is tehet.

A megbízási szerződés akkor minősül létrejöttnek, ha a megbízó a vállalt feladatra és a megbízási díjra tett ajánlatunkat elfogadja. Az így létrejött megbízási megállapodást Ügyvédi Irodánk foglalja írásba és küldi meg az ügyfélnek. Esetenként előfordul, hogy Ügyvédi Irodánk már az ajánlatot is megbízási szerződés tervezetként küldi meg. Az ajánlat melléklete az Általános Szerződési Feltételek, amelynek az a jelentősége, hogy ez az irányadó olyan kérdésekben, amelyeket a megbízási szerződés kifejezetten nem szabályoz. Az Általános Szerződési Feltételekben szereplő munkadíjak és költségek az áfát nem tartalmazzák. Jelenleg az ügyvédi munkadíjat és bizonyos kivétellel a költségeket is 27%-os áfa terheli.
Ügyvédi Irodánk nem él azzal a lehetőséggel, hogy honlapján nyilvánosságra hozza a munkadíjait és költségfelszámítását tartalmazó általános szerződési feltételeit. Ennek oka, hogy nyilvánosságra hozott munkadíjak és költségek azt az érzetet kelthetik, mintha a megbízási díj nem lenne szabad megállapodás tárgya.

Ügyvédi Irodánk az ajánlatait jellemzően óradíjban vagy az ügyértékéhez igazodó határozott összegben, illetve százalékosan meghatározva teszi meg. Az óradíjas megbízások esetében az előző hónapban teljesített munkaórákkal a következő hónap 10. napjáig számol el, és küld erre vonatkozó munkadíj- és költségszámlát.

Ügyvédi Irodánk minden esetben munkadíj- és költségelőleg fizetéséhez köti, hogy a megbízási szerződés szerint rábízott feladatok teljesítését megkezdje. Amennyiben az ügy sürgőssége és a megbízói érdekek védelme miatt a feladatok elvégzését a megbízási szerződés írásbeli megkötése előtt meg kell kezdenünk, az előlegre a megbízási szerződés megkötésekor tartunk igényt.

Amennyiben Ügyvédi Irodánk ú. n. sikerdíjban állapodik meg, a megbízási szerződésben határozza meg, mi minősül sikernek, és a sikerdíj mikor válik esedékessé.

A bírósági és bizonyos hatósági eljárásokban a megbízó joggal várja el, hogy eredményes eljárás esetén az ellenérdekű fél megtérítse azokat a költségeket, amelyeket az ügyre fordított.

A bírósági eljárásokban a bíróság rendelkezik a perköltség viseléséről. Az ügyvédi munkadíj és az üggyel összefüggésben felmerülő igazolt költségek a perköltség részét képezik.

A fél maga dönti el, hogy a megbízási szerződés vagy a jogszabályban előírt alábbi számítás szerint követel-e perköltséget. Ügyvédi Irodánk megbízója ez irányú utasítása szerint jár el, vagy utasítás hiányában a megbízó számára kedvezőbb megoldást választja,

A bíróságok eltérhetnek a fél által perköltségként követelt összegektől. Az eltérést indokolniuk kell.

Ügyvédi Irodánk nem felel azért, ha a bíróság a követelt összegtől eltérően kötelezi a másik felet a perköltség megtérítésére. A felelősség kizárása azt is jelenti, hogy a bíróság megbízási szerződéstől eltérő döntése a megbízási szerződésen nem változtat, az abban foglalt összegeket nem csökkenti, de nem is növelheti. Lényeges, hogy sikerdíjat a bíróságok nem terhelnek át a vesztes félre.

Ha a megbízó a bírósági eljárásban nem az ügyvédi megbízási szerződésre hivatkozva követelj perköltséget, a bíróságok a 32/2003.(VIII.22.)IM. rendelet 3.§-át alkalmazzák az ügyvédi munkadíj számítására. A számítási mód a következő:

a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10.000, – Ft,
b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100.000, – Ft,
c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.

Ha a perben a pertárgy értéke nem állapítható meg, Ügyvédi Irodánk minden esetben a megbízási szerződés alapján követeli a perköltséget. A bíróságok ezt nem kötelesek figyelembe venni, ezért ilyen esetekben az említett rendelet azon szabályát alkalmazzák, miszerint a munkadíj minden megkezdett (bírósági) tárgyalási óránként, valamint a pert megelőző és a peren kívül végzett igazolt tevékenységért óránként 6.000, – Ft, de legalább 12.000, – Ft.

Ha a bíróság nem a megbízási szerződés szerint ítéli meg a perköltséget, nemperes eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt elsőfokú eljárásban a munkadíj legfeljebb az egyébként megállapítható összeg 50%-a.

A másodfokú (fellebbezési) és a Kúria előtt folyó felülvizsgálati eljárásokban az ügyvédi munkadíj szintén az egyébként megítélhető összeg fele azzal, hogy a pertárgy értéke ezekben az esetekben csak a fellebbezéssel, illetve felülvizsgálattal támadott érték.

A perköltségviselés a 2016. évi CXXX. törvény – Polgári Perrendtartás – 80-92. §-aiba foglalt leglényegesebb, az ügyvédi munkadíjat is érintő szabályai a következők:
Törvény eltérő rendelkezése hiányában a pernyertes fél perköltéségét a bíróság az ellenérdekű félre terheli. A perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden igazolt költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is. Részleges pernyertesség esetén a bíróság az ellenérdekű felet az egyébként megítélhető összeg arányos részének megfizetésére kötelezi. Ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya közötti különbség, valamint a fél és az ellenfél javára megítélhető perköltségek összege közötti különbség nem jelentős, a bíróság úgy rendelkezhet, hogy mindegyik fél viseli az általa megelőlegezett kiadásokat, ideértve az ügyvédi munkadíjat is. A bíróság akkor ítéli meg a perköltséget, ha a fél ezt kifejezetten, az összeg megjelölésével követeli. Amennyiben az ellenérdekű fél a követelt összeget vitatja, a bíróság előírhatja a követelt ügyvédi munkadíj és költségek igazolását. A bíróság nem ítélheti meg a tételesen fel nem számított vagy felhívásra nem igazolt perköltséget.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 124.§ szerint „Eljárási költség mindaz a költség, ami az eljárás során felmerül”. Az eljárási költséget a hatóság összegszerűen, a költségek összegét alátámasztó bizonyítékok figyelembevételével határozza meg, és dönt a költségek viseléséről, illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről. A hatóság az indokolatlanul magas eljárási költség helyett alacsonyabb összeget állapít meg. Jogvitás eljárásban a hatóság az eljárási költségek viselésére kötelezi a kérelem elutasítása esetén a kérelmező, a kérelemnek helyt adó döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet. Ha a hatóság a kérelemnek részben ad helyt a feleket az eljárási költségek arányos viselésére kötelezi. A közigazgatási eljárásokra nézve tehát nincs a bíróság által megítélhető ügyvédi munkadíjakhoz hasonló, összegeket vagy számítási rendet előíró jogszabály.

Mivel Ügyvédi Irodánk áfa alany, a bíróságok és hatóságok az ügyvédi munkadíjat és költségeket áfával növelve határozzák meg.
Ügyvédi Irodánk a megbízás megszűnésekor a megfizetett munkadíjakkal és költségekkel a megbízó igényei szerint elszámol. Ügyvédi Irodánk a megbízási szerződés megsértésének tekinti az ügyvédi munkadíj késedelmes megfizetését, és eredménytelen fizetési felszólítást követően tájékoztatja a megbízóját a megbízási szerződés szerinti tevékenység felfüggesztéséről vagy a szerződést 15 napos felmondási idővel egyoldalúan megszünteti.

Köszönjük, hogy ügyének intézésével Irodánkat bízza meg. Munkatársaink e-mail címét a www.hidasi.hu című honlapunkon találja meg, de leveleit az info@hidasi.hu címen is fogadjuk.
Tájékoztatjuk arról, hogy Ügyvédi Irodánk tevékenységével kapcsolatos panaszeljárásra a Budapesti Ügyvédi Kamara rendelkezik hatáskörrel. A Budapesti Ügyvédi Kamara elérhető a 1055 Budapest, Szalay u. 7. alatt vagy az elnokseg@bpbar.hu címen, illetve a +36 1 353 0155 és +36 1 353 0810 telefonszámokon.

A Díjazásról szóló tájékoztatónk alapjául szolgáló jogszabályok és ügyvédi kamarai normák:
2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről
2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről
6/2018. (III.26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól

 

2024. január
Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda