Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 158.§ (1) bekezdés 36. pontja szerint a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) Küldöttgyűlése „szabályzatban rendelkezik … minden olyan kérdésben, amelyre az Alapszabály feljogosítja”. Ebben a kontextusban a feljogosítás értelme kötelezés. 2022. június 1-én lépett hatályba a 3/2022. (IV. 25.) MÜK szabályzat a helyettes ügyvéddel összefüggő kiemelt szabályzatok módosításáról. Kiegészítette az Alapszabály IV. 20. pontját egy 41. alponttal, amely szerint a Küldöttgyűlés szabályzatban rendelkezik a helyettes és a helyettesített ügyvéd jogairól és kötelezettségeiről. A szabályzat még nem született meg. Az Üttv. helyettes ügyvédről szóló 17.§-a kérdések sokaságát veti fel.
A törvény
Az Üttv. bevezette, de hézagosan szabályozza a helyettes ügyvéd jogintézményét.
Az Üttv. 17.§-ából megtudhatjuk, hogy
- az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, valamint az egyszemélyes ügyvédi iroda (a továbbiakban: helyettesített ügyvéd) helyettes ügyvédet bíz meg, aki ügyvéd, európai közösségi jogász vagy ügyvédi iroda lehet (a továbbiakban: helyettesítő ügyvéd)
- a helyettes ügyvéd a helyettesített ügyvéd 2.§ (1) bekezdés szerinti tevékenységeire vonatkozó megbízásait teljesíti, amikor a helyettesített ügyvéd ebben akadályoztatva van;
- a helyettes ügyvédről a helyettesített ügyvéd területi kamarája nyilvántartást vezet,
- a helyettes ügyvéd a helyettesítési megbízását a nyilvántartásba vételtől jogosult és köteles teljesíteni;
- a helyettesítési megbízás és a nyilvántartás nem zárja ki, hogy a helyettesített ügyvéd egyes ügyek vagy az ügyek meghatározott csoportja tekintetében a helyettesítéséről másik ügyvéddel állapodjon meg;
- a helyettesítési megbízási szerződés azzal veszti a hatályát, ha a helyettes vagy a helyettesített ügyvéd ügyvédi tevékenységre való jogosultsága megszűnik, szünetel vagy azt felfüggesztették, illetve a helyettes ügyvéd e minőségét az ügyvédi kamarai nyilvántartásból véglegesen törölték. Erre a jogosultság megszűnéséről, a szünetelésről és a felfüggesztésről szóló határozat véglegessé válásának napján kerül sor, vagy ha a véglegessé válás későbbi időpont annál, mint amiről a határozat a megszűnési vagy szünetelési kezdőnapként rendelkezik, magában a határozatban megjelölt nap.
- a helyettes bejegyzését az új helyettes bejegyzésekor törlik.
- A helyettesítési megbízást a helyettes ügyvéd felmondhatja. Ha felmond, maga kérheti a nyilvántartásból való törlését. Ha erre sor kerül, kérelmének iktatását követő 60. nappal törlik a nyilvántartásból.
A helyettes ügyvédről ennél több a törvényből nem ismerhető meg, pedig az Üttv. 107.§ értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a MÜK Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi. Fegyelmi vétség az is, ha az ügyvéd az Üttv. 17. §-ból és a hozzá kapcsolódó szabályzatokból eredő kötelezettségét sérti meg. A kötelezettek széles köre és a szankciók súlya szükségessé tenné, hogy a szabályozás pontosabb legyen. Létezzen olyan szabályzat, amely összefoglalóan igazít el arról, melyek a felek jogai és kötelezettségei.
A helyettesítési szerződés
Az állandó helyettesítésről szóló szerződés az ú. n. tartós megbízások körébe tartozik, de ez nem téveszthető össze az ügyvéd és ügyfele közötti tartós megbízással.
A törvény a szerződést nem köti alakhoz és alakszerűséghez, de a nyilvántartásba vétel feltételezi az írásbeliséget és az okirat teljes bizonyító erejét. A területi kamara a szerződéses okirat alapján vizsgálja, hogy a megbízás létrejött-e, hatályba lépett-e, tartalma megfelel-e az Üttv. 17. §-ának.
Az állandó helyettesítési megbízások törvényből eredő jellemzője, hogy az ügyvédi tevékenységeket felsoroló Üttv. 2.§ (1) bekezdés hatálya alá tartozó ügyek előre meg nem határozható körére jönnek létre. Igaz ez annak ellenére, hogy a szerződés létrejöttekor a létező megbízások ismertek, de a szerződés nem csak ezekre, hanem a helyettesített ügyvéd jövőben elvállásra kerülő ügyeire is hatályos. Ennek kizárása érvénytelen kikötés.
Mivel a foglalkoztatás nem az Üttv. 2.§ (1) bekezdés szerinti ügyvédi tevékenység, a helyettesítő ügyvéd a helyettesített ügyvéd munkáltatói jogait csak erről szóló kifejezett megállapodás és a jogszabályok keretei között gyakorolja. A megállapodás a munkaviszony alanyain és tartalmán nem változtat.
A szerződés az alanyi és a jogszabályban, illetve szabályzatban megfogalmazott tartalmi kötöttségeken túlmenően szerződéses szabadság alapján hozható létre. Abból, hogy az állandó helyettes kötelező, nem következik a Ptk. 6:71.§ szerinti szerződéskötési kötelezettség, mert a Ptk. szerződéskötési kötelezettségen azt érti, ha a szerződés valamennyi alanyát terheli ez a kötelezettség. A helyettes ügyvédet nyilvánvalóan nem terheli ilyen kötelezettség akkor sem, ha a helyettesített ügyvéd őt választotta.
Az állandó helyettesi megbízás rendelkezésre állási szerződés, mert bár igaz, hogy létrejötte időpontjában is fennállhat a helyettesített ügyvéd akadályoztatása, azaz a helyettes ügyvéd azonnali eljárási kényszere, de a törvény nem csak ezért teremti meg a szerződés létrehozásának a kötelezettségét, hanem azért és leginkább azért, hogy ha az akadályoztatás a szerződés teljesítési szakaszában következik be. Az állandó helyettesi jogintézmény célja ugyanis a megbízások teljesítésének biztonsága, az ügy- és ügyfélbiztonság.
Mindezért helyes az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ESZ) 5.18. pontjának előírása arról, hogy „A helyettes ügyvéddel rendelkező ügyvédi tevékenység gyakorló a megbízási szerződésben tájékoztatja az ügyfelét az ügyvédkeresőre hivatkozással a mindenkori helyettes ügyvédje személyének és elérhetőségeinek a megismerhetőségéről, továbbá a helyettes ügyvéd jogosultságairól és kötelezettségeiről.”
E szabály lényege, hogy az ügyvédnek az ügyvédi megbízási szerződésben (még a szóbeliben is) arról kell tájékoztatnia a megbízót, hogy akadályoztatása esetre létezik állandó helyettese. Nyilván közölnie kell azt is, ki ő, hogyan érhető el, valamint arról is, hogy a helyettes személye a megbízás teljesítése idején változhat, és ha az akadályoztatás miatt az ügyfél az ügyvédjével nem tud kapcsolatba lépni, az ügyvédkereső eligazítást nyújt arról, hogy ki az állandó helyettes. (Megjegyzés: az 5.18 pontot a helyettes ügyvéddel összefüggő nem kiemelt szabályzatok módosításáról szóló 1/2022. (IV. 25.) MÜK szabályzat 3.1. pontja iktatta az ESZ-be, de az ESZ közzétett egységes szerkezetű szövegeiben nem található meg.)
A helyettesítési szerződés létrejötte utáni ügyfél-ügyvéd megbízások megkötését nem akadályozza, ha ezekkel kapcsolatban a helyettes ügyvédnél jogszabályból eredő ügyvállalási tilalom, összeférhetetlenség vagy egyéb etikai akadály állapítható meg, de ha megállapítható, a helyettesítési szerződést meg kell szüntetni. Mindezért fontos, hogy az ügyvéd a szerződés hatálya alatt vállalt ügyekről tájékoztassa a nyilvántartott helyettesét.
Az állandó helyettesítési megbízás nem köthető meg, a megkötött szerződés alapján pedig kizárt a nyilvántartásba vétel, ha a hatályos megbízások egyike-másika tekintetében a helyettes ügyvédnél jogszabályból eredő ügyvállalási tilalom, összeférhetetlenség vagy etikai akadály áll fenn. Arra is oda kell figyelni, hogy a helyettesített ügyvéd maga is állandó helyettes-e, és ebben a láncolatban nincs-e a szerződéskötést vagy a szerződés teljesítését akadályozó körülmény. A szerződések létrehozásakor tehát az ügyvédnek és helyettesének ezeket a körülményeket alaposan meg kell vizsgálnia.
A szerződés alanyai
A jogviszony szükségszerű alanyai a helyettesített ügyvéd (a megbízó) és a helyettes ügyvéd (a megbízott).
Az Üttv. 17.§ (1) és (3) bekezdés félreérthetetlenül szabályozza a szerződéskötésre jogosultakat: A megbízói oldalon az egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász és az egyszemélyes ügyvédi iroda lehet a szerződés alanya; a megbízotti oldalon az ügyvéd, európai közösségi jogász vagy az ügyvédi iroda állhat.
Nem kizárt, hogy két ügyvéd egymás állandó helyettese legyen, és ezt egyazon okiratba foglalva szabályozza.
A szerződés alanyainak beazonosíthatóságához a név és a KASZ szám is elegendő, de az okirati igényesség természetesen többet követel.
A törvény 17.§ (3) bekezdésében felsoroltak kizárják, hogy az ott meg nem nevezett ügyvédi tevékenységet gyakorlók állandó helyettesek legyenek, ezért a velük kötött helyettesítési szerződés érvénytelen, de ha más jellegű helyettesítési szerződésnek netán megfelel, a szerződés jogszerűségét e tartalma szerint kell vizsgálni. E tartalom azonban nem lehet nyilvántartásba vétel alapja.
A törvényben nevesített alanyok körét korlátozzák azok a szabályok, amelyek
- a helyettes oldalán kizárják az ügyvédi tevékenységet,
- ügyvállalási tilalmat tartalmaznak,
- összeférhetetlenséget okoznak,
- etikai korlátokat állítanak ahhoz, hogy a helyettes a helyettesített ügyvéd egy vagy több, a szerződéskötéskor hatályos megbízását teljesítse.
Két alanynál több a szerződésben csak akkor képzelhető el, ha egyetlen szerződéses okiratban több megbízó ugyanazt az állandó helyettest bízza meg. Nincs ugyanis jogszabályi akadálya annak, hogy a helyettesítésre jogosult több ügyvédtől fogadjon el állandó helyettesítési megbízást.
A Wolters Kluwer Hungary Kft., mint kiadó törvénykommentárja (a továbbiakban: Kommentár) szerint „Az Üttv. csak egyetlen helyettesítési megbízás adására és egyetlen helyettes ügyvéd bejelentésére ad lehetőséget.” Az, hogy az új állandó helyettes nyilvántartásba vételével egyidejűleg törölni kell a korábbit, valóban így értelmezhető. Ugyanakkor nem érzem észszerű okát annak, hogy egy ügyvédnek csak egyetlen állandó helyettese legyen. Nem tartom a jogintézmény rendeltetésével ellentétesnek és gyengítőnek sem, ha az ügyvéd a már bejegyzett állandó helyettes mellett további állandó helyettes párhuzamos nyilvántartását kéri. Több állandó helyettes párhuzamos megbízását indokolhatja pl. a praxis sokszínűsége, területi kiterjedtsége, nyelvismereti igénye stb. Nem a nyilvántartás, hanem a megbízások szintjén lehet szabályozni a munkamegosztást, ami azonban nem sértheti a törvényt, tehát nem vezethet ahhoz, hogy a felek a helyettesítésből kizárnak egyes ügyeket, ügycsoportokat.
Abból, hogy ügyvédi iroda is lehet az állandó helyettes, az következik, hogy az ügyvédi iroda egyik vagy több tagjával kötött helyettesítési megbízás érvénytelen, ugyanis az Üttv. 17. § (3) bekezdésébe ütközik (v. ö. Ptk. 6:95. §).
Ha netán ügyvédi társulással jönne létre állandó helyettesítési szerződés, a szerződés tartalmától függ, hogy lehet-e úgy értelmezni, hogy a társulás vezetője az állandó helyettes (feltéve, hogy erre az Üttv. szerint jogosult). Őt kell-e állandó helyettesként nyilvántartásba kell venni, és a társulásban részes ügyvédek, a társulásra vonatkozó jogszabályok, MÜK-szabályzat és a társulás szerződése szerint végezhetik a helyettesítésből adódó feladatokat. E feladatok ellátásából nincs kizárva a társulás azon tagja, aki a helyettesített ügyvéddel bármely jogszabályi vagy etikai okból nem köthetett volna helyettesítési szerződést.
A szerződés tartalma
Az Üttv. a szerződés tartalmát annyiban írja elő (v.ö. Ptk. 6.60. § (1) bek.), hogy
- a helyettesített ügyvéd a helyettesítő ügyvédet megbízza azzal, hogy akadályoztatása esetén a hatályos és utóbb létrejövő megbízásainak teljesítésében korlátozások nélkül helyettesítse;
- a szerződés hatálya kiterjed az Üttv. 2.§ (1) bekezdésében felsorolt összes ügyvédi tevékenységre;
- a helyettes ügyvéd a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a helyettesített ügyvéd által kért kamarai nyilvántartásba vételtől kezdve gyakorolhatja.
Az Üttv. nem szól róla, de a Ptk. alapján nyilvánvaló, hogy a megbízottnak a szerződésben a megbízást el kell fogadnia. A feleknek nyilatkozniuk kell arról is, hogy nem áll fenn ügyvállalási tilalom, összeférhetetlenség és etikai akadály. Ez a nyilvántartásba vétel szempontjából különösen jelentős.
Amennyiben a szerződés hatálya az Üttv. 2.§ (1) bekezdésében fel nem sorolt tevékenységekre is kiterjed, annyiban a szerződés nem az Üttv. 17. § szerinti megállapodás, és az Üttv. 2.§ (1) bekezdésen túli vonatkozásainak érvényességét nem az Üttv. 17. §-hoz képest kell vizsgálni.
A törvényből eredő teljeskörű eljárási jogosultság és kötelezettség az oka annak, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a helyettesítés nem korlátozott egyes ügyekre, a helyettesítésből nem zárhatók ki egyes ügyek, ügyfelek, ügycsoportok, jogágak, időszakok, intézmények, térségek. Az sem zárható ki a szerződésben, hogy a helyettes ügyvéd a helyettesített ügyvéd állandó helyettesítési feladatait is ellátja. (Megjegyzés: Ez a kötelezettség csak akkor terjed ki arra a feladatra, amit a helyettesített ügyvédnek alkalmi helyettesként kellene végeznie, ha az ügyfél ehhez hozzájárul.)
Visszterhesség
A helyettesítési megbízás, minden más megbízáshoz hasonlóan, lehet ingyenes és visszterhes.
Nem sorolom az ingyenes helyettesítési megbízások körébe, ha a két ügyvéd, díjfizetés nélkül, egymás állandó helyettese.
A jellemző visszteher a megbízási díj, ami a szerződés készenléti jellegére tekintettel, rendelkezésre állási díj. Ez a díj összegében és rendszerességében is differenciálható a szerint, hogy akadályoztatás nélküli időszakról vagy akadályoztatási időszakról van-e szó. A szerződéses szabadságba az is belefér, hogy e mellett a felek külön díjazásban állapodjanak meg, ha a helyettes egy adott ügyben eljár.
A szerződés tartama
A Kommentár szerint „A helyettesítési megbízás alapvetően határozatlan időre jön létre. Határozott időre csak akkor hozható létre, ha a helyettesített ügyvéd egyidejűleg a határozott idő lejártát követő időszakra egy másik helyettes ügyvédnek helyettesítési megbízást ad, vagy abban az atipikus esetben, ha a határozott idő elteltével egyértelműen megszűnik a helyettes ügyvéd megbízására vonatkozó kötelezettsége (pl. ezt követően lemond, szünetelteti a tevékenységét, vagy többszemélyes ügyvédi iroda tagjává válik).” Szerintem ez csak részben igaz. Annak az álláspontnak ugyanis nincs jogszabályi vagy szabályzati alapja, hogy a nyilvántartásba vételre csak akkor kerülhet sor, ha az ügyvéd a határozott idő lejártát követő időszakra egy másik helyettes ügyvédnek már adott helyettesítési megbízást.
Tekintettel a Ptk. 1:2. § (2) bekezdésére és a 6:59.§ (1) bekezdésére, nincs semmilyen akadálya vagy feltétele annak, hogy a felek a szerződést határozott időre kössék meg. Nem lehet feltétel a határozott idő letelte utáni helyettesítési helyzet. A helyettesített ügyvéd kötelezettsége helyettes-állításra ugyanis akkor nyílik meg, amikor a nyilvántartott helyettesítési szerződés megszűnik, nem pedig akkor, amikor állandó helyettese nyilvántartását kéri. Nem tudok feltételezni olyan jogalkotói akaratot, hogy pl. a 15 évre kötött helyettesítési szerződés alapján a nyilvántartásba vételnek az lenne a feltétele, hogy a helyettesített ügyvéd egy nyilatkozatot vagy 15 éves hatályba lépési (felfüggesztő) feltételt tartalmazó helyettesítési szerződést mutat be arról, hogy egy kollégája 15 év elteltével az állandó helyettese lesz.
A nyilvántartásba vétel
A nyilvántartásba vétel határozatlan idejű. A határozott időre kötött állandó helyettesítési megbízások esetében viszont a nyilvántartásba vétel is csak a szerződésben meghatározott időre történhet.
Kizárnak tartom az időzített nyilvántartásba vételt, tehát azt az esetet, amikor a bejegyzés hatálya nem nyomban áll be. Az azonban nem kizárt, hogy a kérelem egy meghatározott időpontra kérje a nyilvántartásba vételt. Jogszabállyal vagy szabályzattal elő lehetne írni, hogy mennyi lehet a helyettesítési megbízások legrövidebb tartama (pl. egy év).
Azoknak, akik az Üttv. hatálybalépésekor kamarai tagok voltak, 2018. február 28-ig kellett változásbejelentési kérelmet benyújtani a saját kamarájukhoz, állandó helyettesük bejegyzésére (Üttv. 208. § (12) bek.: „A 2018. január 1-jén ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő ügyvéd, európai közösségi jogász és egyszemélyes ügyvédi iroda 2018. február 28-ig köteles helyettesítésére ügyvéddel vagy ügyvédi irodával megállapodást kötni, és azt a területi ügyvédi kamarának bejelenteni.”).
Arról, hogy azoknak, akik az Üttv. hatályba lépésekor még nem voltak tagok, milyen határidőn belül kell kérniük az állandó helyettesük nyilvántartásba vételét, semmilyen norma nem szól. A témához legközelebb álló szabály a 12/2017. (XI. 20.) MÜK számú Kamarai Hatósági Szabályzat változásbejelentésről szóló 2.5.1. pontja, ami így szól „Ha az ügyvédi iroda létszáma egy főre csökken, az ügyvédi iroda tagja a helyettes ügyvédet tizenöt napon belül köteles bejelenteni.”. Az egyéni ügyvédnél és az egyszemélyes irodánál a „létszámcsökkenés” (ami nyilván a tagok számának csökkenését jelenti) a megszűnéssel azonos, ami a helyettesíthetőséget kizárja.
A szerződés teljesítése
Az Üttv. 17.§ szerinti helyettesítési jog és kötelezettség valóban teljes körű, de az eljárás jogát és kötelezettségét nem a törvény, hanem a törvényi kötelezés alapján létrehozott megbízási kötelem teremti meg.
Arra a tevékenységre, ami mi Üttv. 2.§ (1) bekezdésében nincs felsorolva, az Üttv. 17. § hatálya nem terjed ki. Nem terjed ki a kiegészítő ügyvédi tevékenységekre sem (Üttv. 3. §). Nyilvánvaló, hogy ezekre a helyettesítési szerződés hatálya sem terjedhet ki. Ha netán mégis kiterjed, e vonatkozásban a szerződés nyilvántartásra alkalmatlan.
A nyilvántartásba vétel a szerződésnek nem érvényességi vagy hatályossági feltétele.
A szerződés hatálya nem azonos a nyilvántartásba vétel hatályával, ugyanis hatálytalan szerződés esetében a nyilvántartásba vétel is kizárt.
A szerződéses kötelem a megbízási szerződés hatályba lépésével keletkezik, de a helyettesi jogállást, konstitutív hatállyal, a nyilvántartásba vétel hozza létre.
A helyettesített ügyvéd szerződésteljesítési kötelezettsége már a szerződés hatályba lépésével, a helyettes ügyvédé a nyilvántartásba vétellel kezdődik. A nyilvántartásba vételi kérelem előterjesztése ugyanis a szerződésteljesítés első állomása.
A helyettes ügyvéd külön meghatalmazás nélkül is jogosult és köteles ellátni jogi képviseletet. Az sem szükséges, hogy az ügyfél által adott meghatalmazás utaljon az állandó helyettesre. Az eljárási jogosultság igazolására a kamarai nyilvántartás tartalmának igazolása elégséges.
Mivel a helyettes ügyvéd végső soron az ügyféllel kötött megbízást teljesíti, azaz az alapmegbízás teljesítésében közreműködő (Ptk. 6:129.§), ugyanúgy kell eljárnia, mintha ő maga lenne a helyettesített ügyvéd. Ha nem ezt teszi, a helyettesített ügyvéddel szemben a szerződésszegés szabályai szerint felelős.
A helyettesített ügyvéd, ügyfelével szemben, a megbízás teljesítéséért állandó helyettesének eljárása esetén is úgy felel, mintha maga járt volna el, vagy maga mulasztott volna. Egyébként ez a felelőssége akkor is fennáll, ha a mulasztást az jelenti, hogy a helyettesítéséről nem gondoskodott úgy, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható vagy a jogszabályok és szabályzatok elvárják. Ha a helyettesített ügyvéd abban is akadályozott, hogy új helyettesről gondoskodjon, irodagondnok kijelölése válik szükségessé, ami a felelősségét felróhatóság hiányában kizárja. Igaz ez a helyettes ügyvédre is, ha akadályoztatása miatt nem tudott gondoskodni helyettesről. Mindezért nem értek egyet a Kommentárral, amely úgy fogalmaz: „Nem zárható ki természetesen az, hogy maga a helyettes ügyvéd is önhibáján kívül akadályozott. Ebben az esetben a helyettes ügyvéd nem felel azért, mert maga nem gondoskodott (a helyettes) helyettesítéséről.” Szerintem felel.
Csak az alábbi esetek minősülnek a teljesítés jogos okból történő megtagadásának (v.ö. Ptk. 6:183. §):
- a helyettesítési megbízás megszűnt;
- a helyettesített ügyvéd nem akadályozott;
- a helyettesített ügyvéd az adott ügyre vagy részfeladatra eseti helyettest vett igénybe;
- az adott ügy vitele ügyvállalási, összeférhetetlenségi vagy etikai akadályba ütközik.
A teljesítés megtagadása körében mindenekelőtt azt emelem ki, hogy nem lenne összeegyeztethető a jogintézmény ügy- és ügyfélbiztonsági természetével, ha az ellenszolgáltatás (a helyettesítési díj) késedelme okán a helyettes ügyvéd a saját szolgáltatását „visszatarthatná”, azaz a teljesítésig megtagadná a helyettesítést (v.ö. Ptk. 6:139.§). Ennek oka, hogy a helyettes nem csak a helyettesített ügyvédnek szolgáltat, hanem az ügyfélnek is, sőt mindenekelőtt neki. Mindezért a helyettes és a helyettesített közötti szerződéses jogvita nem veszélyeztetheti az ügyfél érdekeit és az általa adott megbízás teljesítését. A helyettes a Ptk. 6:139. § (2) bekezdés és az Üttv. 17.§ (5a) bekezdés alapján élhet a felmondás jogával, ha a fizetésre megfelelő határidőt szabott, de a helyettesített ügyvéd ez alatt sem teljesített.
ad a) A helyettes nem köteles gyakorolni a helyettes ügyvédi tevékenységeit, ha a nyilvántartásban még állandó helyettesként szerepel, de az állandó megbízási szerződés már megszűnt.
ad b) A Kommentár szerint „Amennyiben a helyettes ügyvéd a helyettesített ügyvéd akadályoztatása hiányában jár el, arra a Ptk. 6:583. §-a szerint a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell alkalmazni.” Ezzel a véleménnyel nem tudok egyetérteni és nem csak azért, mert az ügyfél és a helyettesített ügyvéd közötti megbízás ténye mindezt kizárja, hanem azért is, mert az minősül megbízás nélküli ügyvivőnek, aki az adott ügyben más helyett anélkül jár el, hogy megbízása lenne vagy egyébként erre jogosult volna. Mivel a helyettesítő ügyvédnek van állandó, a helyettesített ügyvéd minden ügyére és ügyvédi tevékenységére kiterjedő helyettesítési megbízása, kizárt a megbízás nélküli ügyvitel, miáltal ennek szablyai sem alkalmazhatók. Ehhez képest pedig az a vagylagos törvényi feltétele, hogy egyébként jogosult-e eljárni, érdektelen.
Az, hogy a helyettes akkor is eljár, amikor a helyettesített nincs akadályoztatva, nem a megbízás nélküli ügyvitel este, hanem a szerződés megszegése. A szerződés megszegése, a posztkontraktuális rendelkezésektől eltekintve, csakis a szerződés hatálya alatt értelmezhető, ezért maga a szerződésszegés is a megbízás létezését igazolja, azaz kizárja a megbízás nélküli ügyvitelt. Azt, hogy maga az Üttv. szerint az ügyvéd akadályoztatása esetére bíz meg helyettes ügyvédet, és e szabály betartása okán a helyettesítési megbízás létrejött, olyan tény, amit nem tesz meg nem történté, hogy a helyettes akkor is eljárt, amikor a helyettesített ügyvéd maga is képes lett volna erre.
Ha a helyettes járt el, a helyettesített pedig nem (bár nem volt akadályozva), az eljárás során tett nyilatkozatnak és cselekménynek a joghatálya teljes, hiszen a helyettest a megbízás és a nyilvántartás legitimálja, és egyébként sincsenek konkuráló nyilatkozatok vagy jogcselekmények.
Ha a helyettesített és helyettese párhuzamosan járt el, az a szerv, amelyik előtt eljártak, az eljárására vonatkozó szabályok alapján mérlegeli, melyik jogcselekményt tekinti hatályosnak vagy egyébként irányadónak. Mivel a helyettesített és a helyettesítő ügyvéd is ugyanannak az ügyfélnek a jogait és érdekeit kell, hogy érvényre juttassa, nyilván ez lesz a helyettesített és helyettesítő ügyvéd irányzéka is. Az ügyfél utasításai alapján, ennek hiányában érdekeit követve, az érintett ügyvédek döntenek arról, melyik nyilatkozatot vagy más jogcselekményt tartják fenn. Amennyiben az a teljesen valószínűtlen eset állna elő, hogy a két ügyvéd nem jut közös nevezőre, és cselekményeik ellentmondóak vagy együttesen értelmezhetetlenek, az eljáró szerv dönt arról, hogy melyiket veszi figyelembe. Erős a gyanúm, hogy nem a helyettesét.
Okiratszerkesztés esetében szinte kizártnak tartom a párhuzamosságot. Egyéb egyoldalú vagy szerződéses nyilatkozatok esetében a nyilatkozó dönt arról, hogy melyik nyilatkozatát tartja fenn, közölt nyilatkozatok esetében pedig a címzett dönt arról, hogy melyik jognyilatkozatnak tulajdonít kötőerőt.
Mindehhez hozzá kell tennem, hogy nem tartom életszerűnek, hogy a helyettesített ügyvéd (és ügyfele) tűri, hogy a helyettes járjon el, miközben ő maga nincs akadályozva. Ezzel ellentétes helyzet egyrészt könnyen vezet az ügyfél bizalomvesztéséhez, másrészt nem a helyettes, hanem a helyettesített ügyvéd felelősségét alapozza meg.
ad c) „A helyettes ügyvéd megbízására való kötelezettség egyben kizárólagos jogosultságot is jelent.” A Kommentár ezzel azt fejezi ki, hogy alkalmi helyettesek száma nincs korlátozva, de állandó helyettes csak egy lehet. Az alkalmi helyettes tehát akkor sem minősülhet állandnak, ha az ügyvédnek nincs nyilvántartott helyettese. Az alkalmi helyettesi megbízás és meghatalmazás nem pótolja az állandó helyettes megbízására irányuló törvényi kötelezettséget. Fegyelmi felelősségre vonás esetén tehát az ügyvéd nem védekezhet eredményesen azzal, hogy akadályoztatása esetén helyettest szokott igénybe venni.
Az alkalmi helyettesítés és az állandó helyettesítés – egy eset kivételével – azonos abban, hogy a helyettes az ügyfelet és nem a helyettesített ügyvédet képviseli. E ponton jelenik meg a képviselet és a helyettesítés közötti különbség lényege.
Az állandó helyettes abban tér el az alkalmi (jellemzően szívességi) helyettestől, hogy nem csupán egyes ügyek egyes részfeladataiban jár el, hanem a helyettesített ügyvéd helyett annak teljes ügyvédi tevékenységét gyakorolja. Akkor is így van ez, ha a gyakorlatban nem ez a jellemző, hanem az, hogy a bejegyzett helyettes jár el egyes ügyekben, részfeladatokban.
Az alkalmi helyettes igénybevételéhez az ügyfél hozzájárulása szükséges. Az állandó helyetteséhez ez nem szükséges.
Az alkalmi helyettes csakis helyettesítési meghatalmazással igazolhatja eljárási jogosultságát.
Az akadályoztatás nem teremt kötelezettséget az állandó helyettes igénybevételére. Az állandó helyettessel rendelkező ügyvéd akadályoztatása esetén is választhatja azt, hogy alkalmi helyettest vesz-e igénybe. Ezzel ő maga zárja ki, hogy állandó helyettese járjon el. Az, hogy az ügyvéd alkalmi megbízást és meghatalmazást ad a helyettesítésére, úgy is értelmezhető, hogy nem minősül akadályozottnak, és ez gátolja az állandó helyettes eljárását.
Ha alkalmi helyettes jár el, ez akkor is kizárja az állandó helyettes eljárását, ha a helyettesített ügyvéd valóban akadályozott. Ennek oka az Üttv. 17.§ (6) bekezdés. „A helyettesítésre kötött megállapodás nem zárja ki, hogy a helyettesített ügyvéd egyes ügyek vagy az ügyek meghatározott csoportja tekintetében – e törvény keretei között – helyettesítéséről mással állapodjon meg.” E szöveg félre nem érthető jelentése, hogy az egyes ügyekre vagy az ügyek meghatározott csoportjára adott helyettesítési meghatalmazás nem szünteti meg az állandó helyettesi jogállást, és nem írja felül a nyilvántartást, de abból kell kiindulni, hogy a helyettesített ügyvéd nem az állandó helyettesét kívánta igénybe venni. E szöveg azt is jelenti, hogy aki egyes ügyekre vagy az ügyek meghatározott csoportjára alkalmi helyettesítési megbízást és meghatalmazást kapott, nem tagadhatja meg az eljárását jogszerűen azért, mert annak, akitől kapta, van nyilvántartott helyettese. Annak nyilván nincs akadálya, hogy az alkalmi helyettes azért utasítsa vissza a helyettesítést, mert a kollégának van állandó helyettese.
Akadályozottsága esetén az alkalmi helyettes helyett saját nyilvántartott helyettese köteles eljárni, feltéve, hogy az alkalmi helyettes nem vesz igénybe alkalmi helyettest, és az eredendően helyettesített ügyvéd az adott helyzetben nem ad eseti helyettesítési meghatalmazást, nyilván csakis az ügyfél hozzájárulásával.
A helyettes helyettese
A Kommentár szerint a helyettes ügyvéd állandó helyettese nem járhat el a helyettesített ügyvéd helyetteseként. Ebben a rövid mondatban azért fordul elő négyszer a helyettes kifejezés, mert helyettesítési láncolatról van szó.
Az ügyvéd helyettese is lehet olyan ügyvéd, akinek van állandó helyettese. Ez tehát két párhuzamos helyettesítési jogviszony. Azért ésszerűtlen és talán jogszerűtlen is, hogy a második jogviszonyban eljáró helyettes nem láthatja el az első jogviszonyban keletkező helyettesítési feladatokat, mert végső soron az állandó jellegű helyettesítés is ügyvédi tevékenyég, hiszen az Üttv. 2.§ (1) bekezdésében foglaltak teljesítésére irányul. Ha az állandó helyettes a helyettesített ügyvéd ügyvédi tevékenységeire nézve totális jogkörrel és eljárási kötelezettséggel rendelkezik, a helyettesítési lánc működése ügy- és ügyfélbiztonsági érdek, azaz ez felel meg a törvényi célnak.
Az állandó helyettes, mint ügyleti képviselő
Mivel az ügyvédi tevékenység csak megbízás alapján gyakorolható, kérdés, hogy az állandó helyettes totális jogosítványai kiterjedhetnek-e megbízási szerződések létrehozására, módosítására és megszüntetésére, esetleg a helyettesített ügyvéd munkáltatói jogainak a gyakorlására. Ez az az eset, amely kivétel az alól, hogy a helyettes az ügyfél jogait és érdekeit érvényesíti, az ügyfelet képviseli.
Bár az állandó helyettes jogköre az Üttv. 2.§ (1) bekezdés által meghatározott kereten belül nem korlátozható, és mint említettem, a jövőben vállalt, előre meg nem határozott ügyekben történő helyettesítésre is kiterjed, felvetődik a kérdés, hogy van-e ügyleti képviseleti jellege az ügyvédi megbízási szerződések létrehozására, módosítására és megszüntetésére. Magyarán a helyettes joga és kötelessége-e az is, hogy a helyettesített ügyvéd megbízási szerződéseit megkösse, módosítsa, megszüntesse.
Az Üttv. erre csak egyetlen szabályt tartalmaz: ügyvédi tevékenység megbízás alapján folytatható [27.§ (1) bekezdés a) pont]. Ez a szabály az ügyvédi tevékenységek közé emeli azoknak a megbízásoknak a létrehozását, módosítását és megszüntetését, amelyek az Üttv. 2.§ (1) bekezdés szerinti ügyvédi tevékenységek gyakorolhatóságát teremtik meg. Nézetem szerint mindezért az állandó helyettes jogköre az ügyvédi megbízások létrehozására, módosítására és megszüntetésére is kiterjed, feltéve, hogy a helyettesített ügyvéd ebben is akadályoztatva van. Az akadályoztatást ugyan nem zárja ki, de itt is igaz, hogy a helyettes nem járhat el, ha a helyettesített ügyvéd a megbízási szerződésekkel kapcsolatos eljárásra más személynek ügyleti meghatalmazást adott.
Elképzelhetőnek tartom a részleges akadályoztatást, tehát azt, hogy az ügyvéd csupán az Üttv. 2.§ (1) bekezdés szerint tevékenységek gyakorlásában (az eljárási feladatok teljesítésében) akadályozott. Megbízási szerződéseit maga vagy ügyleti képviselője (meghatalmazottja) képes megkötni, módosítani, megszüntetni.
Ptk. 6:274. § a megbízott képviseleti jogáról szól. „Ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.”
Kérdés, hogy ezt a szabályt hogyan kell alkalmazni, lehet-e egyáltalán alkalmazni az állandó helyettesítési megbízásokra. Nézetem szerint a helyettesítési megbízás teljesítéséhez szerződés kötése nem feltétlenül szükséges, ezért ez a megbízás az ügyleti meghatalmazást törvény erejénél fogva nem foglalja magában. Annak azonban nincs akadálya, hogy a felek erről kifejezetten megállapodjanak, tehát kinyilvánítsák, hogy az állandó képviseleti megbízás hatálya kiterjed a helyettesített ügyvéd megbízási szerződései létrehozására, módosítására, megszüntetésére.
Nagyon fontos, hogy ebben az esetben a helyettes ügyvéd nem az ügyfél, hanem a helyettesített ügyvéd ügyleti képviselője, hiszen a helyettesített ügyvéd a saját megbízási szerződéseiben ügyletkötő fél. Mindezért a helyettes kizárólag helyettesített ügyvéd ügyleti akarata, ennek ki nem nyilvánítása esetén pedig az érdekei és az irányadó jogszabályok és szabályzatok szerint járhat el.
Mi az, ami nem minősül akadályoztatásnak?
A jogszabályból eredő ügyvállalási tilalmat és a helyettesített ügyvéd megbízási szerződés kötéskori összeférhetetlenségét (v.ö. korábbi d) pont) nem lehet akadályoztatásnak tekinteni, hiszen jogszabályi tilalom és összeférhetetlenség esetében a megbízás érvényesen létre sem jöhet, azaz nem következik be a joghatás, az ügyrábízás.
Ha az összeférhetetlenség a megbízás teljesítése és a helyettesítési megbízás hatálya alatt következik be, a helyettesített ügyvéd legalább abban nem akadályozott, hogy megtegye mindazokat az intézkedéseket, amelyek az összeférhetetlenséget megszüntetik, illetve az ügyfelet kártól óvják meg. Ebben a tekintetben a nyilvántartott helyettes által helyettesíthető.
Ha a teljesítés szakban beállt összeférhetetlenség nem szüntethető meg, az összeférhetetlenség a megbízás teljesítését lehetetleníti, miáltal az adott ügyre vonatkozó megbízás megszűnik (Ptk. 6:179.§ (1) bek.). Ez azzal jár, hogy az adott ügyben nincs kit helyettesíteni. Mivel a helyettesített ügyvéd többi ügyében az eljárás nem kizárt, az állandó helyettesi megbízás nem szűnik meg.
Ha viszont a helyettes ügyvéd ügyvállalási tilalmáról vagy az összeférhetetlenségéről van szó, ez nem az ügyféltől származó megbízás teljesítését lehetetleníti, hanem a helyettesítési megbízásét. Emiatt ez megszűnik. A helyettesített ügyvéd pedig köteles új helyettessel szerződni, és annak nyilvántartásba vételét kérni.
A szerződés megszüntetése, megszűnése
Ami a szerződés alakító joggal történő megszüntetését illeti, a törvény csak a felmondásról rendelkezik. Ráadásul csak a helyettes felmondását említi, miközben a szerződésekre vonatkozó általános Ptk. szabályok okán nyilván a helyettesített ügyvéd felmondása sem kizárt (hacsak a felek ezt a szerződésben nem zárták ki).
A törvény nem szabályozza a felmondás hatályát, így a rendes és rendkívüli felmondás is lehetséges, hacsak a szerződés másképpen nem rendelkezik. A felmondás egyébként alapvetően a határozatlan idejű szerződések esetében lehetséges, de a szerződéses szabadságba az is belefér, hogy a felek a határozott idejű szerződés idő előtti felmondásában állapodjanak meg.
A Kommentár szerint „Új helyettes ügyvéd jelölése nélkül a helyettes és a helyettesített ügyvéd sem mondhatja fel egyoldalúan a helyettesítési megbízást, sőt, azt közös megegyezéssel sem szüntethetik meg.” Ezzel nem tudok egyetérteni. A helyettesítő ügyvédnek a saját utódát illetően semmilyen felelőssége nincs. Felelőssége sem jogszabályból, sem szabályzatból nem vezethető le.
A felmondást jogszabály és szabályzat sem teszi feltételtől függővé. A felek – eltérő szerződéses kikötés hiányában – a szerződést bárikor felmondhatják. Hogy azonnali hatállyal vagy felmondási idővel, és mennyi a felmondási idő, ez a szerződéses szabadság körébe tartozik. Szerződéses szabályozás hiányában a Ptk. általános és a megbízási szerződésekre vonatkozó különös szabályai az irányadók.
Felmondás esetében nem ennek közlése, hanem a szerződés megszűnése okozza a törlést. Ez egy, a felmondást követő időpont. Ezt az sem homályosítja el, hogy bár az ESZ közzétett egységes szerkezetű szövegében nem található meg, de a 1/2022. (IV. 25.) MÜK szabályzat 3.2. pontja az ESZ-be iktatta azt a 11.6. pontot, amely szerint „A felek eltérő rendelkezése hiányában, ha a helyettes ügyvéd a helyettesítési megbízás megszüntetését kezdeményezi a helyettesített ügyvédnél, a helyettesített ügyvéd 30 napon belül intézkedik új helyettesítési megbízás létesítése és ügyvédi kamarai nyilvántartásba való bejelentése iránt.”.
A „kezdeményezés” nyilván nem a felmondás maga, hanem valami előjáték. Egy jelzés arról, hogy a helyettesítő nem szeretné folytatni a jogviszonyt.
Az ESZ 11.6 pontja szerint már önmagában ez a jelzés is arra szorítja a helyettesített ügyvédet, hogy új helyettest keressen; kössön vele megbízási szerződést; kérje a területi kamaránál az új állandó helyettese nyilvántartásba vételét, és mindezt 30 napon belül.
Hogy mitől számít a 30 nap? Nyilván a kezdeményezéstől. Hogy a határidő kezdő napja hogyan igazolható, ha a helyettes nem visszaigazolhatóan jelezte szándékát, bizonyítási kérdés. Az azonban biztos, hogy a helyettes jelzése nem alkalmas arra, hogy a megbízási szerződés megszűntetéseként értelmezzük. A mulasztási jogkövetkezmények, ha vannak egyáltalán, nem a 30 napos határidőhöz, hanem ahhoz köthetők, ha a szerződés megszűnt, és az ügyvéd nem kérte új helyettes nyilvántartásba vételét, illetve a korábban kifejtettek okán talán ehhez sem (v.ö. a Kamarai Hatósági Szabályzatról írtakat).
A szerződés felbontása nem kizárt, de nem életszerű, mert a szerződést a felek egyező akarattal akár azonnali hatállyal is megszüntethetik.
A helyettesítési megbízást nem szünteti meg, ha a helyettes egyik vagy több ügyében az ügyfél a helyettest közvetlenül is megbízza, miáltal ő maga felváltja a helyettesített ügyvédet, mint megbízottat, avagy társképviselő lesz.
A törvény szerint vannak bizonyos jogilag releváns tények, amelyek a szerződést megszüntetik. Ilyen esetekben az állandó helyettest a helyettesítési nyilvántartásból törlik. Ilyen tény az, ha a helyettest vagy a helyettesített ügyvédet a kamarai nyilvántartásból törlik, az ügyvédi tevékenységre való jogosultságuk egyébként megszűnik, az ügyvédi tevékenységük szünetel vagy azt felfüggesztik. Ez azt jelenti, hogy az itt felsorolt körülmények nem minősülnek az Üttv. 17.§ szerinti akadályoztatásnak.
A Kommentár ismeri egy olyan esetet, ha a helyettesrendelés nem kötelezettség, hanem csupán jog. Ha egy többszemélyes ügyvédi irodában csak egy tag nem szünetelteti a praxisát, a többi igen, vagy csak egy nem áll felfüggesztés hatálya alatt, a helyettesrendelés nem kötelesség, csak jog. A nyilvántartásba vétel pedig ilyenkor is lehetséges. Kérdés azonban, hogy ha szünetelés vagy a felfüggesztés ezekben az irodákban megszűnik, e tény önmagában megszünteti-e az állandó helyettesítésre irányuló szerződést. Kell-e törölni hivatalból az állandó helyettest kamarai nyilvántartásból?
Erre a kérdésre az a válasz, hogy a helyettesrendelés a törvény szerint nem jog, hanem kötelezettség. Ezen sajátos helyzetek sem változtathatnak, mert nem a helyzet a szabály, hanem a törvény. Ha bárki nem törvényi kötelezettségként bíz meg állandó helyettest, rá és a helyettesre az Üttv. 17. § nem alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartásba vétel kizárt, ha pedig mégis megtörtént, akkor jogellenes. Nézetem szerint a szünetelés és a felfüggesztés megszűnésével megszűnik az akadályoztatás is, ezért arra tekintet nélkül, hogy a helyettest további feltétel bevárása nélkül, hivatalból törölni kell, a helyettesítés jogos okkal tagadható meg, illetve a helyettes jogosult arra, hogy ne járjon el.
A törlés
A nyilvántartásból való törlésre a megbízási szerződés hatályvesztése (megszűnése) esetén kell, hogy sor kerüljön.
Ha a szerződésmegszűnés oka a helyettes vagy a helyettesített ügyvéd ügyvédi tevékenységre való jogosultságának a megszűnése, netán a szünetelése vagy felfüggesztés, a törlésre az erről szóló határozat véglegessé válásának napján kerül sor. Ha ez az időpont későbbi, mint a megszűnésről, a szünetelésről és a felfüggesztésről szóló határozat szerinti kezdőnap, a törlés időpontja a határozatban megjelölt nap.
Hivatalból kerül sor a törlésre az új helyettes bejegyzésével.
2025. július 1. óta nem csak a helyettesített, hanem a helyettes ügyvéd is kérheti a törlést [v.ö. egyes törvényeknek az ügyvédi tevékenységgel összefüggő módosításáról 2025. évi XXIII. törvény 9.§ (2) bek; Üttv. 17.§ (5a.) bek.].
Ez akkor fordulhat elő, ha a helyettesített ügyvéd nem jelentette be a megszűnést. Azt, hogy a helyettesített ügyvéd mikor esett késedelembe a bejelentéssel, a hatályos szabályokból úgy tudhatjuk meg, hogy a megszűnés bejelentésével az új helyettest is be kell jelenteni. Ez azt jelenti, hogy a határidő azonos az új helyettes bejelentésének határidejével. Hogy ez valójában mennyi idő, a hatályos szabályokból nem igazán derül ki, így a Kamarai Hatósági Szabályzatból sem.
A helyettes ügyvéd a helyettes ügyvéd a felmondásával és a közlés igazolásával kérheti saját törlését, feltéve, hogy kérelme benyújtásakor a szerződés már nincs hatályban (megszűnt). A törlésre a kérelem iktatásának napját követő 60. nappal kerül sor (azaz akkor is a 60. napon áll be a törlés hatálya, ha a kamara az erről szóló határozatot ezt követően hozza meg).
A törvényben írt 60. nap nem a helyettes ügyvéd törvényes felmondási ideje. Az ennél rövidebb is lehet, de a területi kamarát a törlési kérelem iktatását követő 60. napi hatály minden körülmények között köti. A 60 nap leginkább egy, a helyettesített ügyvéd hallgatása miatti biztonsági „időzónának” tekinthető. Alkalmas annak a vélelmezésére, hogy a helyettesített ügyvédnek a jogviszony megszűnése ellen nincs kifogása. Az további latolgatás kérdése, hogy mi a teendő akkor, ha a 60 napon belül nyilvánvalóvá válik, hogy a felmondás hatálya és érvényessége tekintetében a felek között jogvita van.
Álláspontom szerint az ügy- és ügyfélbiztonságot, a jogintézmény célját az szolgálja, ha a felmondás körüli jogvita nem hat ki a helyettes törlésére, tehát a jogvita ellenére is törlik. A helyettesített ügyvéd erre tekintet nélkül köteles új helyettest bejelenteni, és a bejegyzésnek a jogvita nem akadálya.
Ha a helyettesített ügyvéd hallgatásának, tétlenségének oka, hogy abban is akadályozott, hogy a szerződés megszűnése után megtegye a szükséges intézkedéseket a helyettes pótlására, irodagondnok kijelölésének van helye.
2025. július dr. Hidasi Gábor
