A bírósági végrehajtást az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szabályozza. A bírósági végrehajtás lehetõsége korlátozott. Arra pénzkövetelés behajtása esetén csak akkor kerülhet sor, ha a követelés pénzforgalmi úton, azaz banki inkasszó révén nem érvényesíthetõ.
Végrehajtható határozatok és okiratok
Végrehajtható határozatok:
• belföldi bíróság ill. választottbíróság határozata és egyezséget jóváhagyó végzése,
• külföldi bíróság határozata,
• külföldi bíróság ill. választottbíróság egyezséget jóváhagyó végzése,
• fegyelmi bíróság határozata,
• közjegyzõ által jóváhagyott egyezség, ill. közjegyzõi végzés,
Végrehajtható okiratok például egyes közjegyzõi okiratok.
A végrehajtást elrendelõ szerv
A végrehajtást néhány kivétellel az a bíróság rendeli el, amely a végrehajtható határozatot hozta.
A végrehajtás elrendelésének feltételei
A végrehajtás elrendelhetõ, ha:
• a határozat perjogilag végrehajtható (pl. jogerõs, vagy elõzetesen végrehajtható),
• a végrehajtandó határozat tevõleges kötelezettséget állapít meg, és
• a határozatban írt teljesítési határidõ letelt.
A végrehajtás elrendelésének módja
Végrehajtási lap: A végrehajtás elrendelése általában az ún. végrehajtási lappal történik, ami a végrehajtás elrendelésérõl szóló határozat.
Végrehajtási záradék: A végrehajtható okiratokat a bíróság ún. végrehajtási záradékkal látja el.
Közvetlen bírósági letiltás: Ha kizárólag az adós munkabérébõl kell behajtani a követelést, közvetlen bírósági letiltással a bíróság maga intézkedik az adós munkáltatójánál, illetõleg a járandóságot folyósító szervnél, hogy a behajtandó összeget a munkabérbõl, illetõleg a járandóságból vonja le, és fizesse ki a végrehajtást kérõnek. Speciális eset a munkáltatói letiltás, ha tartásdíj fizetésére irányul a végrehajtás, mivel ha a jogosult kéri, a bíróság a tartásdíj fizetésére kötelezõ határozat rendelkezõ részét a határozat meghozatalától számított 3 napon belül megküldi a munkáltatónak, és felhívja az összeg levonására és kifizetésére.
A végrehajtói szervezet
A végrehajtás elrendelését és foganatosítását a helyi bíróságon az önálló bírósági végrehajtó, a megyei bíróságon a megyei bírósági végrehajtó, meghatározott feladatok esetén a végrehajtási ügyintézõ, valamint a végrehajtójelölt végzi. A végrehajtói szervezet önálló.
A végrehajtás költségei
A végrehajtás során felmerült költségek az adóst terhelik, ezeket azonban általában a végrehajtást kérõnek kell megelõlegeznie. Ellenkezõ esetben a végrehajtás szünetel.
A végrehajtás költségei a következõk:
• végrehajtási illeték, melynek mértéke a végrehajtandó követelés 1%-a, de legfeljebb 100.000,- forint; illetve 3%-a, de legfeljebb 300.000,- forint, ha a végrehajtás foganatosítása a fõvárosi ill. megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik
• a végrehajtó munkadíja, költségtérítése,
• a végrehajtás során felmerülõ eljárási költségek.
A végrehajtás foganatosítása
Pénzkövetelést elsõsorban az adós munkabérébõl, egyéb járandóságából, illetve pénzintézetnél kezelt õt megilletõ összegbõl kell behajtani. Amennyiben ez nem vezet eredményre, ingó- és ingatlan-végrehajtásnak is helye van, melynek során az adós ingóságait és ingatlanát rendszerint árverés útján értékesítik. A törvény a lefoglalás alól mentesíti többek között az adós létfenntartásához nélkülözhetetlen ingóságokat, a végrehajtás alól mentes ingatlanok köre azonban nagyon szûk. A végrehajtás foganatosításának különleges esetei
Üzletrész, értékpapír értékesítése
Társasági üzletrészt árverésen kell értékesíteni. Az árverésen az érintett gazdálkodó szervezet tagját, a gazdálkodó szervezetet, illetõleg az általa kijelölt személyt ebben a sorrendben az üzletrészre elõvásárlási jog illeti meg.
A bemutatóra szóló értékpapírt elsõsorban értékpapír-ügynökség vagy tõzsdeügynökség közremûködésével, bizományi úton kell értékesíteni; másodlagosan lehetõség van az értékpapírnak a kibocsátó által történõ visszavásárlására vagy árverésen történõ értékesítésére is. A névre szóló vagy egyébként korlátozottan forgalomba hozható értékpapírt értékpapír-ügynökség zárgondnokként kezeli, vagy árverés útján kell értékesíteni.
Meghatározott cselekmény végrehajtása
A végrehajtás meghatározott cselekmény végrehajtására is irányulhat, így például ingóság kiadására, gyermek átadására, lakás kiürítésére. Amennyiben a kötelezett nem teljesít, a bíróság pénzbírságot szabhat ki, a rendõrség segítségével kikényszerítheti a cselekményt, a kötelezettet a cselekmény pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti, illetve feljogosíthatja a jogosultat arra, hogy elvégezze a cselekményt.
Kielégítési sorrend
A befolyt összegbõl a követeléseket az alábbi rangsorban kell kielégíteni:
1. végrehajtási költségek,
2. gyermektartásdíj,
3. egyéb tartásdíj,
4. munkabér,
5. büntetések,
6. köztartozások,
7. a zálogjoggal biztosított követelések,
8. egyéb követelések.
Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.
Biztosítási intézkedés
Ha a végrehajtást kérõ valószínûsíti, hogy a követelés késõbbi kielégítése veszélyben van, a bíróság elrendeli a pénzkövetelés biztosítását, ill. a meghatározott dolog zárlatát. Erre általában olyankor kerül sor, amikor a határozat még nem jogerõs vagy nem elõzetesen végrehajtható, illetõleg a teljesítési határidõ még nem telt le, illetve néhány olyan esetben, amikor a jogvitás eljárásban még nem hoztak határozatot, de a követelés iránt már keresetet indítottak és egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejû magánokirattal igazolták.
Külföldi határozat végrehajtása
A külföldi határozatot nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján a Vht. szerint kell végrehajtani. A külföldi határozatot az illetékes bíróság elismeri, és végrehajthatóvá nyilvánítja.
Ha az ügyben a magyar bíróságnak vagy más hatóságnak kizárólagos joghatósága van, a külföldi bíróság vagy más hatóság határozatát csak jogszabályban megjelölt esetekben lehet elismerni.
Nem ismerhetõ el a külföldi határozat,
• ha elismerése a magyar közrendbe ütköznék,
• ha azzal szemben, akinek terhére a határozatot hozták, a bíróság vagy más hatóság olyan illetékességi ok alapján járt el, amelyet a külföldi állam joga szerint saját állampolgárával (jogi személyével) szemben nem lehet alkalmazni,
• ha az, akinek terhére a határozatot hozták, az eljárásban sem személyesen, sem képviselõje útján nem vett részt,
• ha ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog tárgyában magyar bíróság vagy más hatóság azonos felek között korábban jogerõs érdemi határozatot hozott,
• ha a külföldi eljárás megindítását megelõzõen magyar bíróság vagy más hatóság elõtt, azonos felek között, ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt eljárás indult.
1998. május dr. Szép Andrea ügyvédjelölt