Megesik, hogy a bérlõ a bérleti szerzõdés megszûnése után a bérleményt nem hagyja el. Mivel jár ez? Egy – a Polgári Törvénykönyv végrehajtását segítõ – 1960-as és még mindig hatályos jogszabály kimondja, hogy „A lakás bérlõjét mindaddig megilleti a birtokvédelem, amíg a lakás kiürítését elrendelõ jogerõs határozatot végre nem hajtják”. Errõl a birtokvédelemrõl érvényesen lemondani nem lehet. E szabályban benne foglaltatik az, hogy a szerzõdésszegõ, pl. a bérleti díjat nem fizetõ bérlõt is megilleti a háborítatlan birtokláshoz való jog és az is kiolvasható belõle, hogy a bérlõ még akkor is védettséget élvez, ha õt már jogerõsen kötelezték az ingatlan kiürítésére, de a végrehajtásra még nem került sor. Az is benne van, hogy a bérbeadó közigazgatási úton hiába kéri, hogy kötelezzék a bérlõt távozásra, mert a jogszabály az önkormányzati jegyzõnek mintegy megtiltja, hogy a bérlõvel szemben fellépjen, sõt a jogsértõ bérlõ kap védelmet, ha a bérbeadó akadályozza az ingatlanhasználatban (pl. megszünteti az ingatlan energiaellátását). Ez nem csak a lakások, hanem az egyéb helyiségek – üzletek, irodák, raktárak – esetében is így van. Ennél erõsebb bérlõvédelem el sem képzelhetõ! A bérbeadó tehát csak a bíróságtól remélheti igazát. Ezen a méltánytalanul erõs védelmen némiképpen enyhít az, hogy a bíróság a bérlõt – kérelemre – ideiglenes intézkedéssel a per folyamán bármikor kötelezheti a bérlemény kiürítésére. Ez a végzés azonnal végrehajtható. Az ideiglenes intézkedés azonban kivételes bírói eszköz, és az esetek zömében ki kell várni a nem rövid pertartamot ahhoz, hogy végrehatásra kerülhessen sor. Ez alatt a bérbeadót tetemes kár éri, mert elesik a jogellenes használat idejére járó bérleti díjtól, az ingatlan állaga ez idõ alatt is romlik, sokszor a számlájára használják a közmûveket, és ebben a periódusban az ingatlan még inkább ki van téve a bérlõ kártevéseinek. Az esetek zömében a túlhasználat díjának és a kártérítésnek az érvényesítése még további perlési és végrehajtási költségeket okoz, legtöbbször hiába. Célszerû tehát kellõ mértékû óvadékot kérni a szerzõdés megkötésekor, lehetõség szerint még a bérlõ beköltözése elõtt. Sajnos a bérbeadási piacon szokásos 3-6 havi bérleti díjnak megfelelõ biztosíték az esetek nagy részében kevésnek bizonyul. Ennél magasabb összeg kikötése viszont elnehezítené a bérbeadást.

2008. január                                                                                         Dr. Hidasi Gábor