Az albérlet hétköznapi jelentése és jogi fogalma eltér egymástól. Gyakran még az újságok hirdetési rovatában is tévesen “albérlet” fõcím alatt szerepel az, ha valaki a saját tulajdonú lakását szeretné bérbe adni.
A bérlet és az albérlet különbségének lényege, hogy a bérbeadó személye az elsõ esetben a tulajdonos a másodikban a bérlõ. A jog kizárólag a mástól bérlõ személy általi bérbeadást nevezi albérletnek, míg a hétköznapi használatban a bérlet és az albérlet közti különbség elmosódik, a tulajdonostól való bérlést is szokták albérletnek nevezni.
Az albérletre vonatkozó szabályokat részben a Polgári Törvénykönyv, részben pedig a lakások és helyiségek bérletérõl szóló, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) tartalmazza.
E törvény értelmében a bérlõ a tulajdonos hozzájárulásával a lakást vagy egy részét bérbe (albérletbe) adhatja.
A bérlõtársak csak együttesen adhatják a lakás egy részét albérletbe, mert e jogukat csak is csak együttesen gyakorolhatják.
Az albérlet feltételeiben, így a díj és költségviselés mértékében is, a felek szabadon állapodhatnak meg.
Az albérleti jogviszonyt felmondással a bérlõ és az albérlõ is megszüntetheti a következõk szerint:
A bérlõ (aki tehát az albérlõnek albérletbe adja a lakást) az albérleti szerzõdést a következõ hónap utolsó napjára mondhatja fel, függetlenül attól, hogy az albérleti szerzõdés határozott idõre jött-e létre. A bérlõ tehát a határozott idõ letelte elõtt is felmondhat az albérlõjének.
Ezzel szemben az albérlõ a határozatlan idõre kötött szerzõdést a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára mondhatja fel, a felmondási idõ azonban 15 napnál kevesebb nem lehet. Mint látszik az albérlõ a határozott idejû albérleti szerzõdés idõ elõtti felmondására nem jogosult.
A tulajdonos és a bérlõ közötti bérleti jogviszony megszûnése külön intézkedés nélkül az albérleti jogviszonyt felmondás nélkül is megszûnteti. Ha a felek nem szerzõdtek eltérõen, az albérlõ cserelakásra nem tarthat igényt.
Az albérleti szerzõdés csak írásban érvényes. A szóban vagy ráutaló magatartással létrejött albérleti szerzõdés tehát érvénytelen.
Önkormányzati lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás feltételeit a lakás fekvése szerint illetékes önkormányzat rendelete határozza meg.
Albérlet esetén a tulajdonos nem kerül az albérlõvel jogviszonyba. A bérlõ az albérlõ magatartásáért ugyanúgy felel, mint saját ingatlanhasználatáért. Így van ez akkor is, ha a tulajdonos hozzájárult az albérletbe adáshoz.
A lakások albérletbe adására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a nem lakás célú helyiségek albérletére is.
2008. január Dr. Hidasi Gábor
