A magyar nemzetközi magánjog családjogi vonatkozásait az 1979. évi 13. törvényerejû rendelet az alábbiak szerint szabályozza
Házasságkötés
Ha külföldi állampolgár Magyarországon kíván házasságot kötni, igazolást kell beszereznie arról, hogy a házasságkötés a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba. Az igazolás alól a házasulók az illetékes anyakönyvvezetõ elõtt együttesen megjelenve felmentést kérhetnek, melyet indokolt esetben a területileg illetékes közigazgatási hivatal vezetõje adhat meg.
Külföldi állampolgár a házassági szándékát az illetékes külföldi hatóság elõtt tett, hitelesített és hiteles magyar nyelvû fordítással ellátott nyilatkozatával írásban is bejelentheti.
A házasságot Magyarországon nem lehet megkötni, ha a házasságkötésnek a magyar jog szerint elháríthatatlan akadálya van.
Ha magyar állampolgár külföldön kíván házasságot kötni, a területileg illetékes közigazgatási hivatal vezetõje tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya. Ha a magyar állampolgár lakóhelye külföldön van, a tanúsítványt a magyar külképviseleti hatóság állítja ki.
A házastársak személyi és vagyoni viszonyai
A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira – ideértve a házastársi névviselést, tartást, valamint a házassági vagyonjogi megállapodást is – az a jog az irányadó, amely a házastársak közös személyes joga. Ha a házastársak személyes joga különbözõ, utolsó közös személyes jogukat, ennek hiányában annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a házastársaknak utoljára közös lakóhelyük volt. Ennek hiányában az eljáró bíróság, illetõleg más hatóság államának jogát kell alkalmazni.
A gyermekre kedvezõbb jog alkalmazása
A gyermek személyes joga irányadó a gyermek családi jogállására, a szülõ és gyermek közötti családi jogi jogviszonyokra (pl. a gyermek névviselésére, elhelyezésére, gondviselésére, törvényes képviseletére, tartására és vagyonának kezelésére), azonban magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó gyermek esetén fentiekre nézve a magyar jogot kell alkalmazni, ha az a gyermekre nézve kedvezõbb.
Külföldivel kötött házasság felbontása Magyarországon
A házasság felbontásának feltételeit annak a jognak alapján kell elbírálni, amely a keresetlevélnek a bírósághoz történõ benyújtása idején a házastársak közös személyes joga. Ha a házastársak személyes joga különbözõ, utolsó közös személyes jogukat, ennek hiányában, ha valamelyik házasfél magyar állampolgár a magyar jogot, ellenkezõ esetben pedig annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a házastársaknak utoljára közös lakóhelyük volt. Ennek hiányában a magyar jogot kell alkalmazni.
A külföldi jogot a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a házasságot akkor is fel lehet bontani, ha a külföldi jog a házasság felbontását kizárja, vagy a bontás feltételei a külföldi jog szerint hiányoznak, de a magyar jog szerint megvannak;
b) minden esetben vizsgálni kell, hogy a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e;
c) a házasság megromlásának vizsgálatakor egyik fél vétkessége sem állapítható meg.
Magyar bíróság, vagy más hatóság eljárhat minden olyan ügyben, amelyben joghatóságát jogszabály nem zárja ki.
Kizárólag magyar bíróság vagy más hatóság járhat el magyar állampolgár személyállapotára vonatkozó eljárásban, kivéve ha külföldi bíróság vagy más hatóság határozatát a magyar jog szerint el kell ismerni.
Nem magyar állampolgárok között személyi állapotukra vonatkozó perben magyar bíróság eljárhat, ha az egyik fél lakóhelye Magyarországon van. A tartási igény érvényesítése külföldön. Arra a kérdésre, hogy a tartásdíjat megállapító jogerõs ítélet elismerhetõ és végrehajtható-e külföldön, vagy a tartási igény érvényesítésére a külföldi bíróság elõtt külön eljárást kell-e indítani, a nemzetközi szerzõdések és a viszonosság, ill. a tartásra kötelezett lakóhelye szerinti állam joga adja meg a választ.
Nemzetközi szerzõdés és viszonosság hiányában általában nincs lehetõség a magyar bíróság határozatával megállapított tartási kötelezettség külföldi teljesítésének kikényszerítésére vagy a külföldi hatóságok segítségének igénybe vételére a tartási igény érvényesítéséhez. Ilyen esetben a tartásra jogosult közvetlenül az illetékes külföldi hatóságnál kezdeményezheti az eljárást.
Külföldi személy tartási igényének érvényesítése Magyarországon
Külföldi személy a tartásdíj iránti igényét belföldön általában érvényesítheti.
A külföldi bíróság tartásdíjat megállapító határozatának belföldi végrehajtására a kétoldalú jogsegélyszerzõdéseink, a hágai gyermektartási egyezmény, valamint viszonosság alapján van lehetõség.
Amennyiben a külföldi határozat Magyarországon nem végrehajtható, a külföldi jogosultnak a tartásdíj iránti igényét a magyar bíróság elõtt kell érvényesítenie akkor is, ha ezt külföldön már megtette.
A New York-i tartási egyezmény
Magyarország részese a New York-ban 1956. június 20. napján aláírt tartási egyezménynek, melynek alapján a tartásdíjra jogosult személy lakóhelye szerinti állam illetékes hatóságának megkeresésére a tartásdíjfizetésre kötelezett személy lakóhelye szerinti állam illetékes hatósága minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a tartásdíjra jogosult személy hozzájuthasson az õt megilletõ tartásdíjhoz (felszólítja az adóst a fizetésre, pert indít ellene, a behajtást végrehajtás útján is szorgalmazza stb.)
Azokban az államokban, amelyekben kétoldalú szerzõdés alapján van lehetõség tartási igény érvényesítésére, nincs szükség a New York-i tartási egyezmény szerinti eljárásra.
A hágai nemzetközi egyezmény
A Hágában 1958. április 15. napján aláírt egyezmény a szerzõdõ államokban, így Magyarországon is a 21 éven aluli gyermek tartási igénye tekintetében hozott határozatok kölcsönös elismerésére és végrehajtására biztosít lehetõséget.
Viszonosság az USA egyes tagállamaival
A viszonossági gyakorlat a tartási ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerésére és végrehajtására, valamint az ilyen ügyekben történõ igényérvényesítésre terjed ki.
Gyermek elhelyezése tárgyában hozott bírósági határozat végrehajtása
Külföldi bíróságnak a gyermek elhelyezése tárgyában hozott jogerõs határozatát nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság esetében lehet Magyarországon végrehajtani.
A hágai gyermekelviteli egyezmény
Magyarország is részese a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában 1980. október 25. napján kelt szerzõdésnek, melynek célja az, hogy biztosítsa a bármelyik szerzõdõ államba jogellenesen elvitt vagy ott elrejtett gyermekek azonnali visszajuttatását, valamint azt, hogy a gyermekek feletti felügyelet, illetve a gyermekkel való kapcsolattartás jogát tiszteletben tartsák. A hágai gyermekelviteli egyezményt minden olyan 16. életévét még be nem töltött gyermek vonatkozásában alkalmazni kell, akinek szokásos tartózkodási helye a felügyeleti vagy a kapcsolattartási jog bármiféle megsértését közvetlenül megelõzõen az egyik szerzõdõ államban volt.
Budapest, 1998. június Dr. Szép Andrea ügyvédjelölt
