1999. március 1. napján lépett hatályba a távollévõk között kötött szerzõdésekrõl szóló 17/1999. (II.5.) sz. kormányrendelet, amely az Európai Parlamentnek és Tanácsnak ugyanezen tárgyú 97/7/-EK irányelvén alapul.


A rendelet a belföldi székhelyû vállalkozás, illetve külföldi magyarországi fióktelepe és a fogyasztó által távközlõ eszköz használata útján áruértékesítésre illetve szolgáltató tevékenységre kötött szerzõdésre terjed ki. Ugyanakkor nem alkalmazható a pénzügyi, biztosítási, befektetési szolgáltatásokra; önkéntes kölcsönös illetve nyugdíjpénztári szerzõdésekre; automatából történõ értékesítésre; nyilvános távbeszélõ útján távközlési szolgáltatóval kötött szerzõdésekre; építési szerzõdésekre; ingatlanhoz kapcsolódó jogra vonatkozó szerzõdésre a bérleti szerzõdést kivéve; továbbá árverésen kötött szerzõdésre.
Szerzõdéskötésre alkalmas távközlõ eszköznek minõsül a rendelet szerint, amelyen a felek szerzõdési nyilatkozataikat távollétükben meg tudják tenni. Ilyen többek között a postai út, telefon, rádió, számítógép, telefax illetve televízió.


A rendelet fõ célja a fogyasztóvédelem. A polgári jog általános szabályaitól eltérõen a fogyasztó hallgatólagos elfogadó nyilatkozatát, illetve nyilatkozatának hiányát nem lehet ráutaló magatartásként értelmezni. Az áru illetve szolgáltatás ellenértékét a vállalkozás csak megrendelés esetén követelheti. A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges az automata hívókészülék illetve telefax útján történõ szerzõdéskötéshez. Ha külön jogszabály nem tiltja és a fogyasztó nem tiltakozik, a fentieken kívül bármely más távközlõ eszköz használható. A fogyasztó a rendeletben biztosított jogairól érvényesen nem mondhat le, eltérni ezektõl csak a fogyasztó javára lehet.


Ilyen fogyasztóvédelmi szabály a vállalkozást terhelõ tájékoztatási kötelezettség is. Ha telefonon tesz ajánlatot, úgy annak kezdetekor közölnie kell nevét, székhelyét, telefonszámát, és a szerzõdéskötésre irányuló szándékát. Legkésõbb a szerzõdés megkötésekor írásbeli úton köteles közölni saját adatait; a szerzõdés tárgyának lényeges tulajdonságait, az ellenszolgáltatást az esetlegesen hozzá kapcsolódó fizetési kötelezettségekkel, a fizetés, szállítás vagy teljesítés egyéb feltételeit; az elállás feltételeit; a távközlõ eszköz alapdíjtól esetlegesen eltérõ díját; az ajánlati kötöttség idejét; valamint folyamatos vagy ismételt teljesítés esetében a szerzõdés legrövidebb idõtartamát. Ezen túlmenõen az írásbeli tájékoztatónak tartalmaznia kell az elállási jog módját és következményeit; a fogyasztó kifogásainak érvényesítésére alkalmas telephely illetve szervezeti egység címét; a szavatosság és jótállás valamint a késõbbi kiegészítõ szolgáltatás feltételeit illetve biztosítását; továbbá a határozatlan vagy egy éven túlnyúló szerzõdés megszûntetésének lehetõségeit azon, távközlõ eszköz útján egyszer nyújtott szolgáltatást kivéve, amelynek ellenértékét az eszköz üzemeltetõjének kell megfizetni.


A fogyasztót a rendelet szerint széleskörû elállási jog illeti meg. Általános szabályként az áru átvételétõl, szolgáltatásnál pedig a szerzõdés megkötésétõl számított 8 napon belül gyakorolhatja ezen jogát. Amennyiben a vállalkozás nem tett eleget fent leírt tájékoztatási kötelezettségének, úgy a 8 napos határidõ 3 napra módosul kivéve, ha ez idõ alatt eleget tesz ennek, mert akkor a tájékoztatás kézhezvételétõl számítva újraindul a 8 napos határidõ. A rendelet alapján nyújtott elállási jog nem illeti meg a fogyasztót, ha
● szolgáltatás esetében a teljesítés a fogyasztó beleegyezésével megkezdõdött az ár illetve a szolgáltatás díja piaci ingadozástól függ;
● az áru személyhez kötött, fogyasztói utasítás vagy kifejezett kérés alapján állították elõ, illetve vissza nem szolgáltatható vagy gyorsan romlandó;
● hang- illetve képfelvétel, valamint szoftver esetében a csomagolást felbontotta;
● hírlap, folyóirat és az idõszaki lap terjesztése esetében;
● szerencsejáték-szerzõdésnél.


Elállás esetén a vállalkozás legkésõbb 30 napon belül köteles a fogyasztó által kifizetett összeget visszatéríteni, minden költség õt terheli. A fogyasztónak csupán az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatos költségeket kell viselnie, valamint a vállalkozás követelheti tõle az áru nem rendeltetésszerû használatából eredõ kárának megtérítését.


A szerzõdés teljesítésére a vállalkozás a fogyasztó felszólításának kézhezvételétõl számított 30 napon belül köteles. Természetesen a felek ettõl eltérõen is meghatározhatják a teljesítés határidejét, illetve határnapját. Ha a meghatározott áru nem áll rendelkezésre, illetve a szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, úgy errõl köteles a fogyasztót haladéktalanul értesíteni, valamint a befizetett pénzösszeget 30 napon belül visszatéríteni. Ez természetesen még nem mentesíti az egyéb szerzõ-déses kötelezettségei alól. Ha a szerzõdés tárgya a helyettesíthetõ áru vagy szolgáltatás, a vállalkozás szerzõdésszerûen teljesíti és a fogyasztó elállási jogát a rendelkezésre álló határidõn belül gyakorolja, úgy a visszaállítással kapcsolatos költségek a vállalkozást terhelik.


A tájékoztatási kötelezettség teljesítésének, a határidõk betartásának, illetve a hozzájárulás beszerzésének bizonyítása a vállalkozást terheli.

2002. augusztus                                                                        Dr. Hidasi Gábor 

(módosítva 2008. február)