Lehet jogosultság egy ingatlanon úgy, hogy az másnak tulajdonát képezi. Ilyen jogosultság a telki szolgalom is, amely olyan dologi jog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.

A szolgalom tárgya

A telki szolgalom csak ingatlant terhelhet. Azt az ingatlant, amelynek a javára a szolgalmi jogot bejegyzik, uralkodó teleknek, míg a szolgalommal terhelt ingatlant szolgáló teleknek nevezzük. Telki szolgalommal tehát minden esetben legalább két ingatlan érintett, melyek többnyire szomszédosak egymással, de mindenképpen egymáshoz közel esőek, mivel a telki szolgalom az uralkodó telket “kisegítő” jog, és ez csak olyan inatlanok között képzelhető el, melyeknek a fekvése egymáshoz közeli. Természetesen a telki szolgalom két ingatlant kölcsönösen is terhelhet. A telki szolgalom nem az ingatlanok tulajdonosainak személyéhez fűződik, azaz nem a tulajdonosok között fennálló jogviszonyról van szó, hanem az adott ingatlanhoz fűződő olyan jogról, melynek gyakorlására az uralkodó telek mindenkori birtokosa jogosult, azaz nem csupán a telek tulajdonosa gyakorolhatja a telki szolgalomból eredő jogokat, hanem az is, aki az uralkodó telket más jogcímen – pl. bérlőként, haszonélvezőként stb. – birtokolja.

A szolgalom típusai

A telki szolgalmaknak két fő típusa van: a tevőleges és a tűrésre irányuló szolgalom. A tevőleges szolgalom, amely olyan magatartás tanúsítását teszi lehetővé az uralkodó telek mindenkori birtokosa számára, amihez egyébként – a telki szolgalomból eredő jogosultságok hiányában – nem lenne joga. A tűrésre kötelező szolgalom a terhelt ingatlanon a szolgáló telek birtokosának tevékenységét korlátozza az uralkodó telek birtokosának javára. Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. Törvényen alapul a szolgalom akkor, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal. Ilyen esetben a szomszédok a Polgári Törvénykönyv 5:160 § (2) bekezdése alapján kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon.

A szolgalom keletkezése

A telki szolgalom létrejöhet szerződés vagy jogszabály rendelkezése, valamint bírósági vagy hatósági határozat alapján. Telki szolgalmat az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat. Ezeken kívül elbirtoklással is megszerezhető.

A szerződésen alapuló telki szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Ellenértéket csak a telki szolgalom alapításért lehet kérni, annak gyakorlásáért nem. A szerződésben pontosan meg kell határozni a szolgalom jellegét, tartalmát és terjedelmét, nem elég csupán annak létrejöttében megállapodni.

Telki szolgalom jön létre akkor is, ha a szolgalmi jog gyakorlása ellen a szolgáló telek tulajdonosa tizenöt éven át nem tiltakozott. Nem igaz ez abban az esetben, ha ezt a jogot szívességből, vagy visszavonásig szóló engedély alapján gyakorolja a jogosult. A telki szolgalom a szolgáló telek birtokosának jogait korlátozza, ezért ezt a jogosultságot gyakorolni csak a szolgáló telek birtokosa érdekeinek figyelembevételével lehet. Ha pedig a jog gyakorlásához valamilyen eszköz szükséges (kapu, járda, tartópillér), a karbantartás költségei a felek között létrejött megállapodás, illetve ennek hiányában a használat arányában oszlanak meg.

A telki szolgalom megszűnése

A telki szolgalmat a bíróság megszünteti, ha az uralkodó telek használatához az már nem szükséges. Egyébként a szolgalmi jog korlátlan ideig fennáll, hacsak a telek nem egyesül a szolgáló telekkel.

Nem szűnik meg azonban akkor, ha az uralkodó és szolgáló telek egy tulajdonos kezébe kerül. Ekkor a szolgalmi jog csak szünetel, amíg nem kerülnek a telkek külön tulajdonba.

Megszűnik a szolgalmi jog akkor is, ha azt a jogosult tizenöt éven át nem gyakorolta. Ez a tény ugyanis azt mutatja, hogy a szolgalmi jog nem szükséges az uralkodó telek használatához.

Megszűnik továbbá, ha a szolgáló telek, vagy a szolgáló telek azon alkotórésze pusztul el, amelyre a szolgalmi jog gyakorlása irányul.

Végül megszünteti a telki szolgalmi jogot a tulajdonosok megállapodása. Ez lehet ingyenes, de lehet ellenértékhez kötött is. A telki szolgalom jogügylettel való megszüntetéséhez az uralkodó telek tulajdonosának a szolgáló telek tulajdonosához intézett írásbeli lemondó nyilatkozata szükséges és a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséről is gondoskodni kell.

——————————————————————————–

2007 január Dr. Fekete Borbála
ügyvédjelölt

(módosítva 2015 november)

* E Hírlevél tájékoztató jellegu. Terjedelménél fogva nem teljes köru, és nem minosül tanácsadásnak