Az alapítványokat, az egyesületeket és az egyéb társadalmi szervezeteket Magyarországon a megyei (fõvárosi) bíróságok tartják nyilván.
Egyesület
Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és jogi személyiséggel rendelkezõ szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul és nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell az egyesület nevérõl, céljáról és székhelyérõl, valamint szerveirõl. Az egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, azonban elsõdlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható. Tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok kizárólag a tagdíj szolgáltatására kötelesek. Az egyesület akkor szûnik meg, ha feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsõbb szerve kimondja vagy hatóság feloszlatja, illetõleg megszûnését megállapítja.
A köztestület olyan szervezet, amelyet törvény hoz létre, és közfeladatot lát el. Köztestületek többek között a Magyar Tudományos Akadémia és a gazdasági, illetve szakmai kamarák.
Alapítvány
Alapítványt magánszemély és jogi személy alapíthat, az alapító okiratban meghatározott tartós közérdekû célra. Az alapítvány jogi személy, és csakúgy, mint az egyesület, elsõdlegesen gazdasági tevékenységet nem folytathat. Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre és kezdheti meg tevékenységét. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Az alapítványok adatai nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti.
A nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyont nem követelheti vissza. Az alapítvány képviseletét nem láthatja el olyan szerv, amelyben az alapító – közvetlenül vagy közvetve – az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.
Az alapító okiratban kötelezõen meg kell jelölni az alapítvány nevét, székhelyét, célját, a céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját.
Egy alapítvány lehet nyílt vagy zárt. Nyílt alapítványhoz, az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett bárki csatlakozhat.
Az alapító kijelölheti az alapítvány képviselõjeként eljáró kezelõ szervet, illetõleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. Ha az alapító nem jelölt ki kezelõ szervet, vagy kijelölt, de az a feladatát nem látja el, a bíróság köteles kezelõ szerv kijelölésérõl gondoskodni. Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, rendelkeznie kell annak összetételérõl és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt. Az alapítvány képviselõje által harmadik személynek okozott kárért az alapítvány a felelõs. A tisztségviselõ (tag) az általa e minõségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel. Ha a kezelõ szerv tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelõként más szervet jelölhet ki.
Az alapítvány megszûnik, ha a célja megvalósult, ha az alapító okiratban meghatározott idõ eltelt, vagy feltétel bekövetkezett. Az alapítványt a bíróság is megszüntetheti, illetõleg más alapítvánnyal való egyesítését is elrendelheti.
A megszûnt alapítvány vagyonát – az alapító okirat eltérõ rendelkezése hiányában – a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani.
Az alapítvány mûködése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha az alapítvány mûködésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság határidõ kitûzésével kötelezi az alapítvány kezelõjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelõ mûködését állítsa helyre. A határidõ eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti.
Közalapítvány
A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyûlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselõ-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Közalapítvány alapítására jogosult szerv alapítványt csak közalapítványként hozhat létre. A közalapítvány kezelõ szerve mûködésérõl köteles az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerûségét – a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat képviselõ-testülete által alapított közalapítvány kivételével – az Állami Számvevõszék ellenõrzi. A bíróság a közalapítványt az alapító kérelmére nem peres eljárásban az alapítványra vonatkozó megszûnési eseteken kívül akkor is megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszûnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetõleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszûnése esetén a közalapítvány vagyona – a hitelezõk kielégítése után – az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszûnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni.
Közhasznú szervezetek
Az egyesületek, az alapítványok és a közalapítványok közhasznú vagy kiemelkedõen közhasznú szervezetté minõsíthetõk. A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítõ okiratának a közhasznú tevékenységek felsorolásán túl, kötelezõen tartalmaznia kell, hogy vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú céljainak megvalósítása érdekében végezhet és a gazdálkodása során elért eredményt csak a létesítõ okiratban foglalt tevékenységre fordíthatja, továbbá azt is, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást sem nyújt.
Kiemelkedõen közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a létesítõ okiratnak ezeken kívül tartalmaznia kell még, hogy közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyrõl törvény vagy törvény felhatalmazása alapján valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, valamint, hogy a létesítõ okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. A közhasznú szervezetekre vonatkozó bírósági nyilvántartás adatai nyilvánosak. A közhasznú szervezeteket, azok támogatóit, illetve szolgáltatásaik igénybe vevõit adó-, illeték-, illetve vámkedvezmények illetik meg.
2008. február Dr. Szomolányi Borbála ügyvédjelölt
