A BDT 2000/8. számában Dr. Kiss Gábor, a Fõvárosi Bíróság kollégiumvezetõ bírája átfogóan ismerteti a fõvárosban mûködõ bíróságok helyiségbérleti szerzõdésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát. Érinti vagyonkezelõ szervezetek (a továbbiakban vagyonkezelõ) perbeli képviseleti jogát és kitér perbeli legitimációjukra is.
Képviseleti jog
A tanulmány szerint kizárt, hogy helyi rendelet, határozat, az önkormányzat szerzõdése, avagy meghatalmazás tegye lehetõvé azt, hogy a vagyonkezelõ perben meghatalmazott legyen. A Pp. 67.§ (1) bek. j) pontja szerint jogszabály ugyan megadhatná ezt a jogot, de a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 10.§-a miatt az önkormányzat ilyen rendeletet nem alkothat. Ehhez egy törvényre volna szükség, amely erre felhatalmazást ad, de ilyen nincs. E nélkül pedig a helyi rendelet nem jogszabály, azaz a bíróságot nem köti (Ptk. 685.§ a) pont).
Kereshetõségi jog
A tanulmány rámutat arra, hogy a bíróságok egyes esetekben pusztán azért engedik meg, hogy a vagyonkezelõ a bérleti perekben fél lehessen, mert perképes. Nem figyelnek arra, hogy perképesség csak a perbeli legitimációval együtt teremti meg a félként való fellépés lehetõségét. A kereshetõség helyi rendelettel ugyan megteremthetõ lenne, de ehhez is kellene törvényi felhatalmazás. Ez viszont hiányzik. Marad a szerzõdéssel vagy a más jogi ténnyel létrehozott megbízás vagy bizomány. Kérdés, hogy ha a vagyonkezelõ megbízott vagy bizományos, akkor perelhet-e. A tanulmány erre nem ad választ, pedig a kérdés lényeges.
A Legfelsõbb Bíróság álláspontja szerint, ha a megbízó a megbízottra perlést bíz, az semmis, mert perbizomány, ami jogszabályba ütközik (BH.1997/198-199.). Arról tehát szó sem lehet, hogy a vagyonkezelõ, mint a Ptk. XL. fejezete szerinti megbízott pereljen. … És perelhet-e, ha bizományos? Itt a szerzõ saját állásfoglalása helyett a Csongrád Megyei Bíróság Gazdasági Kollégiuma vezetõjének véleményét ismerteti. E szerint a Ptk. 513.§ (1) bek. ismeri a bérleti szerzõdés megkötésére irányuló bizományt. Az önkormányzat vagyonkezelési szerzõdése is ilyen. A vagyonkezelõ a bizományos. A Ptk. 509.§ (1) bek. szerint a bérleti szerzõdés õt jogosítja és kötelezi. Ez a kereshetõség alapja.
Szerintem ez a túlzottan kiterjesztõ értelmezés nem veszi figyelembe a tartós jogviszonyok sajátosságait és átsiklik a megbízott és a bizományos közötti alapvetõ különbségeken. Közismert, hogy a megbízás szélesebb körû, mint a bizomány, de a két szerzõdéstípus csak látszólag áll a több-kevesebb viszonyában. A bizomány a szolgáltatás és ellenszolgáltatás jellegénél és a kötelezett felelõsségénél fogva is más. A bizomány határa ott van, ahol a megbízás kezdõdik. A megbízott szolgáltatása a rábízott ügy ellátása, a bizományosé viszont egyedül egy szerzõdés megkötése a megbízó javára. Ez azt jelenti, hogy ahol a bizományi szerzõdés szerint ügyet kell ellátni, ott ez már nem is bizomány, hanem megbízás.
Attól, hogy a bizományos jognyilatkozatai õt magát jogosítják és kötelezik, a jogérvényesítés még nem a bizományosi kötelem része. Akkor sem az, ha a Ptk. 509.§ (2) bek. úgy szól, hogy „A bizományos a megbízónak felelõsséggel tartozik mindazoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerzõdõ felet a szerzõdés folytán terhelik”. Ha ezt a vagyonkezelési szerzõdések esetében a Csongrád megyei vélemény szerint értelmeznénk, akkor a vagyonkezelõ akkor is köteles lenne az önkormányzatnak bérleti díjat fizetni, ha a bérlõ nem fizet. Nem hiszem, hogy van olyan önkormányzat, amelyik a szerzõdését így értelmezi. Ez pedig azért lényeges, mert a szerzõdéses felelõsség vizsgálatával eljuthatunk oda, hogy a vagyonkezelési szerzõdés jogérvényesítésre vonatkozó részei nem bizománynak, hanem ügyvitelnek, azaz megbízásnak minõsülnek.
A szerzõdésekben tehát vegyül a megbízás és a bizomány. Nem szabad tehát az egész szerzõdésre a bizomány szabályait alkalmazni. Abban a részben, melyben a szerzõdés megbízásnak minõsül, a perbizomány tilalma az irányadó és a kereshetõség kizárt.
Összefoglalás
Álláspontom szerint az ingatlanbérletre irányuló bizományt csakis szûken, azaz úgy szabad értelmezni, hogy a bizományos felelõssége a szerzõdéskötést meghaladóan rábízott ügyekért a megbízás szabályai szerint alakuljon. Az a rendelkezés, hogy a bizományos válik jogosulttá és kötelezetté, nem jelenti azt, hogy a bizományosnak a megbízási jellegû feladatok körében kereshetõségi joga van. Ez a jog kizárólag a megbízót illeti.
2008. február Dr. Hidasi Gábor
