Egyes önkormányzatok tömegesen mondanak fel azoknak a helyiségbérlõknek, akik nem hajlandók a bérleti díj felemelésére, vagy akiknek helyiséghasználatát más okból nem kívánatosnak tartják. Mit tegyünk, ha jön a felmondás?
A felmondás törvényes célja a szerzõdés egyoldalú megszüntetése. Ha a bérlõ szerzõdésszegést követ el, a felmondás azonnali hatályú is lehet. Ha szerzõdésszegés nem történt, csak rendes felmondásra kerülhet sor. Ez a jog szerint helyiségbérletek esetében egy éves felmondási idõhöz kötött, ettõl a bérleti szerzõdés azonban hosszabb-rövidebb idõt is megállapíthat, bár ez nem jellemzõ. A felmondás csakis a hónap utolsó napjára szólhat.
Ha a bérleti szerzõdés 1994. január 1. elõtt kelt vagy azt követõen, de régebben, mint öt év, a helyiségbérletek felmondása cserehelyiség, kártalanítás és indokolás nélkül történhet. Ha a bérlõ a korábbi bérlõ jogutóda, a jogelõd bérlõ szerzõdéskötésének idõpontja az irányadó. Ha a bérlõ jogi személy, és 1994. január 1. után vagy öt éven belül csak e jogi személy tulajdonosaiban (tagjaiban) állt be változás, a helyiségbérlet az említettek szerint felmondható. A felmondás csak írásban érvényes. A felmondás érvénytelenségét okozza többek között, ha a felmondólevél nem jelöli meg, hogy a felmondási idõ meddig tart, vagy a felmondás kézbesítése és a felmondás utolsó napja között nincs egy év, továbbá ha a felmondás a felmondási idõt egyébként tévesen jelöli meg. Érvénytelen az a felmondás is, amely nem a felmondásra jogosulttól származik; melyet nem vagy nem a bérlõvel közölnek; melybõl nem derül ki, hogy mely szerzõdésre vonatkozik; amely a jogviszony megszüntetésére irányuló szándékot nem egyértelmûen fejezi ki vagy a bérlet megszûnését feltételhez köti; amely határozott idejû szerzõdést mond fel anélkül, hogy a bérleti szerzõdés a határozott idõ végét megelõzõ felmondást lehetõvé tenné. Érvénytelen az a felmondás is, amely joggal való visszaélést vagy tisztességtelen piaci magatartást valósít meg, avagy nem a szerzõdés megszüntetést, hanem más ügyleti szándékot leplez. A 2004-tõl lehetséges rendes felmondás akkor is érvénytelen, ha 2004. elõtt közlik. Igaz ez akkor is, ha az ilyen felmondás hatályát 2004-es idõponthoz kötik, és a felmondási idõt ehhez képest számítják. Példaképpen érvénytelen a felmondás, ha 2003. november 15-én közlik, de abban azt írják, hogy a felmondás 2004. január 1-jére szól, és a felmondási idõ 2005. január 1-jén jár le. A felmondási idõ alatt a bérlõ a szerzõdéses bérleti díjat a szerzõdésben elõírt módon, a számviteli és adójogszabályok figyelembevételével köteles megfizetni.
A bérlõ megteheti, hogy a felmondást nem fogadja el. Ezt a bérbeadóval kell közölnie, mégpedig írásban úgy, hogy utóbb igazolható legyen. E közlésre a törvény nem ír elõ határidõt, de a bírói gyakorlat szerint ennek a felmondási idõn belül kell megtörténnie. A bérlõ azonban sérti törvényes együttmûködési kötelezettségét és visszaél jogaival, ha oktalan idõhúzással közli a felmondás el nem fogadását. Ha a bérlõ a felmondásra nem nyilatkozik, vagy nyilatkozata nem egyértelmû abban a tekintetben, hogy az a felmondás el nem fogadására irányul, a felmondást elfogadottnak kell tekinteni. Ha a bérlõ közölte, hogy a felmondást nem fogadja el, és a felmondási idõ utolsó napjáig jogerõs ítélet nem kötelezi õt a helyiség elhagyására, a felmondási idõ lejártával nem köteles elhagyni a bérleményt.
Ha a bérbeadó a felmondást érvényesnek tartja, és a helyiséget ki akarja üríteni, a bérlõ ellen pert kell indítania. A pert a felmondási idõ alatt is meg lehet indítani, de a per nem indítható meg addig, amíg a bérlõ a felmondás el nem fogadásáról nem nyilatkozott. Jogerõs bírói határozat nélkül helyiség-kiürítésre irányuló önhatalmú intézkedés jogellenes. Az ítélet vagy az ideiglenes intézkedés végrehajtásáig a bérlõt a helyiséghasználatban nem lehet zavarni, mert ez birtokháborítás. Ha a bérbeadó jogerõs bírósági határozat nélkül kívánja kiüríteni a helyiséget, a bérlõ rendõri segítséget kérhet.
Ha a felmondás nem volt érvényes, bármikor meg lehet ismételni. Felmondást meg lehet ismételni azt követõen is, hogy a bíróság elutasította a bérbeadó helyiség kiürítésére irányuló keresetét. Felmondani egyéként nem csak 2004-ben lehet, hanem azt követõen bármikor.
Ha a bérlõ a felmondási idõn túl is használta a helyiséget és a bíróság a helyiség kiürítésérõl rendelkezik, a túlhasználat idejére használati díj fizetésére köteles, ami a piaci (tehát nem feltétlenül a szerzõdéses) bérleti díjjal egyezõ. Errõl a bíróság külön kérelemre dönt. Ha a felmondási idõn túli használat a bíróság szerint jogellenes, a bérbeadó kérelemére a bérlõ a használati díjon felül a bérbeadó kárát is köteles megtéríteni. Mindezen túl a bérlõ, pervesztesége estén, a bérbeadó oldalán felmerült perköltségeket is köteles megtéríteni. A kereset benyújtásától a jogerõs ítélet meghozataláig ¬– a per bonyolultságától függõen – 6-24 hónap telhet el.
A bérleti jogviszony a felmondási idõ utolsó napján szûnik meg akkor is, ha az esetleg emiatt indult per ezt követõen ér véget, feltéve, hogy a bíróság helyt ad a bérbeadó keresetének. Ha nem, akkor a bérleti jogviszonyt meg nem szûntnek kell tekinteni.
A felmondás kézhezvételét követõen célszerû haladéktalanul, még mielõtt a bérbeadót felkeresnénk, szakszerû jogi tanácsot kérni, mert a felmondással kapcsolatosan minden szónak perdöntõ jelentõsége van. Célszerû jól megõrizni minden eddigi és jövõben levelezést, ajánlatot, vagy a felmondással összefüggõ más iratot (pl. helyiségelhagyásra történõ felhívást). Az iratfeladási ill. az átadási bizonylatokat is jól meg kell õrizni. A bérlõ ahhoz is vegyen igénybe jogi segítséget, ha a felmondás utáni helyzetben egyezkedni kíván a bérbeadóval, mert a kompromisszum kialakítása során fontos a jogszabályok, a bírói gyakorlat, a helyi határozatok és bizottsági döntések ismerete.
Egy új jogszabály szerint mód van arra, hogy a felek a per elkerülése érdekében semleges közvetítõt vegyenek igénybe egy konfliktuskezelõ, vitarendezõ eljárás érdekében. A közvetítõkrõl az Igazságügyi Minisztérium vezet jegyzéket. A közvetítõi eljárásba szükség esetén független ingatlanforgalmi szakértõ is bevonható.
2008. február Dr. Hidasi Gábor
