A polgári perben és a nem peres eljárásban annak a határozatnak a megtámadása, mellyel a fél nem ért egyet, perorvoslattal történik. A perorvoslat lehetõségeit a Polgári Perrendtartás (1952. évi III. tv.) szabályozza.
A polgári peres eljárásban megkülönböztethetõ a rendes és rendkívüli perorvoslat annak alapján, hogy elsõ fokú vagy másodfokú határozat megtámadásáról van-e szó. Azokat a perorvoslatokat, amelyekkel a még nem jogerõs (rendszerint elsõ fokú) határozatokat lehet megtámadni, rendes perorvoslatoknak hívják. Rendes perorvoslat a fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés, valamint az ellentmondás. Azokat a perorvoslatokat, amelyekkel a jogerõs határozatokat lehet megtámadni, rendkívüli perorvoslatoknak nevezzük. Ez a perújítás és a felülvizsgálat.
Rendes perorvoslatok
A fellebbezés
A fél, a beavatkozó, illetve az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés reá vonatkozó része ellen – az elsõfokú bíróság határozata ellen fellebbezéssel élhet, amennyiben a törvény a fellebbezés lehetõségét nem zárja ki. Ha a közigazgatási határozatot országos hatáskörû szerv egyfokú eljárásban hozta, a határozat felülvizsgálata iránti közigazgatási perben született ítélet ellen van helye fellebbezésnek, ha viszont a közigazgatási határozat fellebbezhetõ volt és nem országos hatáskörû szerv hozta, a közigazgatási perben hozott ítélet ellen nincs helye rendes perorvoslatnak (fellebbezés) csupán rendkívülinek (felülvizsgálat). Az eljárás folyamán hozott végzések ellen rendszerint nincs helye sem rendes sem rendkívüli perorvoslatnak. A fellebbezést bármely indokkal elõ lehet terjeszteni, azaz nem csak akkor, ha az a fellebbezõ álláspontja szerint jogszabálysértõ, hanem akkor is, ha a támadott határozatot okszerûtlennek, célszerûtlennek tartja. A fellebbezési határidõ tizenöt nap. E határidõt a határozat közlésének napjától kell számítani. Közlésnek a határozat kihirdetése vagy kézbesítése minõsül. Ítélet esetén a perorvoslati határidõ akkor is a kézbesítéstõl számítódik, ha az ítélet kihirdetésénél a fellebbezõ fél jelen volt. A fellebbezést annál a bíróságnál kell benyújtani, amelyik a határozatot hozta. A pervezetõ vagy egyoldalú kérelmet elutasító végzések elleni fellebbezés esetén a bíróság maga is eleget tehet a fellebbezési kérelemnek, saját végzését hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja. Ha erre nincs lehetõség, a fellebbezést csak abból a szempontból vizsgálhatja, hogy jogszabály nem zárja-e ki a fellebbezés, lerótták-e a fellebbezési illetéket, megállapítható-e, hogy a fellebbezés mely határozat ellen irányul, van-e határozott fellebbezési kérelem és a fellebbezést megindokolták-e. Ha jogszabály a fellebbezést kizárja vagy a fellebbezés hiányos és a fellebbezõ fél a bíróság hiánypótlási felhívásának nem tett eleget, a fellebbezést az elsõ fokú bíróság elutasítja, egyébként az elbírálásra hatáskörrel bíró bíróságához küldi meg érdemi elbírálás végett. A másodfokú bíróság a határozatot helyben hagyja, vagy ha a fellebbezéssel egyetért, megváltoztatja, illetve hatályon kívül helyezi és szükség esetén a határozatot hozó bíróságot új eljárásra utasítja. Hatályon kívül helyezésre eljárási és anyagi jogszabálysértés miatt egyaránt sor kerülhet és sor kerülhet akkor is, ha a tényállás feltárása még további terjedelmes bizonyítást igényel.
A fellebbezés halasztó hatályú, vagyis a támadott határozatban foglalt kötelezettségek végrehajtását nem lehet kérni. Ha a másodfokú bíróság a fellebbezést elutasítja, a határozat az eredeti tartalommal jogerõre emelkedik. Ha megváltoztatásra kerül sor, a megváltoztatott tartalmú határozat lesz jogerõs és végrehajtható.
A csatlakozó fellebbezés
E perorvoslat benyújtásának feltétele, hogy az ellenérdekû fél a törvényes határidõben fellebbezéssel éljen. Csatlakozó fellebbezés csak olyan vonatkozásban terjeszthetõ elõ, amely vonatkozásban a határozat fellebbezéssel is támadható.
Ellentmondás
Ellentmondásnak a bírósági meghagyás ellen van helye. A bírósági meghagyás kibocsátására a felperes kérelmére akkor van lehetõség, ha a per elsõ tárgyalását az alperes szabályszerû idézés ellenére elmulasztja, nem kéri a tárgyalás távollétében történõ megtartását és írásbeli védekezést sem terjeszt elõ. A bírósági meghagyás lényege, hogy a bíróság bizonyítás felvétele nélkül a kereseti kérelemnek megfelelõen ú.n. meghagyással kötelezi az alperest a teljesítésre. A bírósági meghagyás ellen a kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül bármelyik fél a meghagyást kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet, melynek következtében a meghagyás nem emelkedik jogerõre, nem végrehajtható és a bíróság a pert folytatja.
Rendkívüli perorvoslatok
Perújítás
Perújításnak csak jogerõs ítélet ellen van helye. Perújítással lehet élni, ha
– a fél olyan tényre vagy bizonyítékra, illetõleg olyan jogerõs határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, és e körülmény elbírálása rá kedvezõbb határozatot eredményezhetett volna;
– a perújítással élõ fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bûncselekménye miatt, jogellenes körülmények között lett pervesztes;
– a perben hozott ítéletet megelõzõen ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerõs ítéletet hoztak.
Ha a Legfelsõbb Bíróság úgy határoz, perújításnak van helye akkor is, ha az Alkotmánybíróság egy alkotmányjogi panasznak úgy ad helyt, hogy visszamenõlegesen is kizárja annak a jogszabálynak az alkalmazását, amelyen a jogerõs ítélet alapult.
A perújítási kérelmet az alapper elsõfokú bíróságánál kell benyújtani. Meg kell jelölni a támadott ítéletet, azokat az új tényeket és körülményeket, melyek miatt a jogerõs határozat megváltoztatását kérik, és meg kell jelölni ezek bizonyítékait is. A perújítási kérelem elõterjesztésének határideje az új tényrõl ill. körülményrõl való tudomásszerzéssel kezdõdik. A kérelem benyújtásának határideje hat hónap. Ha a fél 6 hónapon túl szerzett tudomást az új tényrõl (körülményrõl) vagy csak késõbb jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, a határidõt a tudomásra jutástól, illetve az akadályozó körülmény megszûnésétõl kell számítani. A támadott határozat jogerõre emelkedésétõl számított öt év elteltével viszont perújításra már semmilyen körülmények között nincs lehetõség.
Felülvizsgálat
A jogerõs ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerõs végzés felülvizsgálatát jogszabálysértés esetén a Legfelsõbb Bíróságtól lehet kérni. Kizárt a felülvizsgálat, ha a kérelmezõ nem élt fellebbezéssel az elsõ fokú határozat ellen, vagy ha az ellenérdekû fél élt, de annak eredményeként a fellebbezési bíróság a határozatot helybenhagyta valamint a fellebbezõ fél személyétõl függetlenül másodfokú helyben hagyás esetén a szomszédjogok megsértésébõl eredõ, valamint a birtokvédelmi, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perekben; a végrehajtási perekben, kivéve a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti ügyeket, ha a végrehajtás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján indult; a gyermek elhelyezése, elhelyezésének a megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti ügyekben.
Felülvizsgálatnak a határozat kamatfizetésre, a teljesítési határidõre, illetve a részletfizetésre, illetve a perköltségre vonatkozó rendelkezései ellen csak akkor van helye, ha a felülvizsgálat a határozatot más kérdésben is támadja. Ha azonban a fellebbezés is csak a kamatfizetésre, illetve a perköltségre vonatkozó rendelkezések ellen irányult, van helye felülvizsgálatnak csupán e rendelkezések tekintetében is.
Nem kérhetõ a Legfelsõbb Bíróság határozatának felülvizsgálata, a házasságot érvénytelenítõ vagy felbontó ítélet felülvizsgálata az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében, az apaság vélelmét megdöntõ ítélet felülvizsgálata az apaság vélelmét megdöntõ részében, ha az apaság vélelmének megdöntését követõen a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerõs bírói ítélet állapította meg, illetve ha a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni. Nem vizsgálható felül az egyezséget jóváhagyó végzés és a hagyaték átadása tárgyában hozott végzés.
Nincs helye az adósságrendezés elrendelése tárgyában hozott végzés felülvizsgálatának a helyi önkormányzat ellen indult adósságrendezési eljárásban, továbbá a vízumkiadás tárgyában hozott bírósági határozat ellen. Vagyonjogi ügyben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az egymillió forintot nem haladja meg, nincs felülvizsgálatnak helye. Ez az értékhatártól függõ kizárás nem vonatkozik többek között a munkaügyi perek pénzköveteléseire. Törvény a felülvizsgálatot más esetekben is kizárhatja.
A felülvizsgálati kérelmet az elsõ fokú határozatot hozó bíróságnál kell benyújtani a határozat közlésétõl számított hatvan napon belül.
A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elõ kell adni, hogy a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánják.
Budapest, 2003. július Dr. Illés Attila ügyvédjelölt
(módosítva 2008. február)
