A jelzálogjog a zálogjog azon sajátos esete, amikor a zálogtárgy tulajdonosa a zálogjog megalapítását követõen a dolog birtokában marad, és jogosult a dolog rendeltetésszerû használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megõrizni. [Ptk. 261. § (1)] A keretbiztosítéki jelzálog pedig nem más, mint tartós vagy rendszeres jogviszonyokra szabott biztosítéknyújtási lehetõség, mely a zálogjogosultnak a zálogkötelezettel szemben fennálló mindenkori követeléseit biztosítja. Lényege, hogy a limitösszegen belül a tartozás változhat, és a követelés megszûnése nem hat ki e zálogjog fennállására. [Ptk. 263. §]
A jogviszonyban egyrészrõl a zálogjogosult vesz részt, aki a zálogtárgyból kielégítést kereshet, másrészrõl a személyes kötelezett, azaz aki a szerzõdés teljesítésére köteles, végül a dologi kötelezett, aki a zálogtárgy tulajdonosa. A személyes és a dologi kötelezett lehet ugyanaz a személy, de a két pozíció külön is válhat, ha a zálogtárgyat nem a személyes kötelezett adja.
A zálogjog elsõsorban annak a kötelezettségnek a terjedelméhez igazodik, amelyet biztosít [Ptk. 251. § (3)]. Azonban a követelés csökkenése a szerzõdõ felek külön erre irányuló akaratnyilvánítása nélkül is csökkenti a zálogtárggyal való felelõsség terjedelmét. Ingatlanra vonatkozó jelzálog esetében az ingatlan-nyilvántartásnak tartalmazni a kell a követelés összegét, azaz a zálogtárggyal való felelõsség összegét, illetve jövõbeli követelés esetében a biztosítani kívánt legnagyobb összeget. Jelzálog esetében a nyilvántartásba a felelõsség mértékének csökkenése nem kerül átvezetésre, azonban tõkenövekedés esetében a növekmény tekintetében jelzálog csak bejegyzéssel jön létre.
Ingatlanra vonatkozó jelzálog alapításához az erre irányuló szerzõdésen felül a jelzálognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Míg a jelzálog esetében a követelés összegét, a keretbiztosítéki jelzálog esetében azt a jogviszonyt vagy jogcímet kell meghatározni és bejegyezni, amelybõl a követelés ered, valamint azt a legmagasabb összeget, melynek a határáig a jelzálog jogosultja érvényesítheti követelését.
A jelzálogjog érvényesítése bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Abban az esetben, ha a zálogszerzõdést közjegyzõi okiratba foglalták, és annak egyéb jogszabályi feltételei is fennállnak, a végrehajtás az okirat végrehajtási záradékkal való ellátásával indul. A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel ésszerû idõn belül elszámolni, és a követelését, annak járulékait, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt kiadni. Akinek jogát vagy jogos érdekét a kielégítési jog gyakorlásának módja sérti, az ebbõl eredõ kárnak megtérítését a jogosulttól követelheti. [Ptk. 254. §]
Felszámolási eljárás során, a gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozások kielégítésének sorrendjében, a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt vagyont terhelõ zálogjoggal biztosított követelések a második helyen álnak. Ha a vagyont több zálogjog is terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a korábban ismertetett rangsor az irányadó. [Csõdtv. 57.§. (1) bekezdés b.)]
A zálogjog a követelés megszûnésével, a követelés átszállásával, a zálogtárgy tulajdonjognak a zálogjogosult általi megszerzésével, illetve a követelés a zálogtárgy tulajdonosa általi megszerzésével (konfúzió), felszámolási vagy végrehajtási eljárás keretében, a zálogtárgy elpusztulásával, vagy a követelés elévülésével szûnik meg [259. §, 260. §, 264. § (1)].
2008. szeptember dr. Szomolányi Borbála
