A telefontársaságok tömegesen kötöttek és kötnek szerzõdéseket társasházakkal antennák kihelyezésére. Melyek e szerzõdések jogi keretei?
Az antennák telepítésének két esete van. Az elsõ az, amikor a társasház engedélye nélkül telepíthetõ az antenna. Ezt a közcélú távközlési szolgáltatók tehetik meg, de csak akkor, ha erre a Hírközlési Felügyelettõl engedélyt kaptak. Az engedély akkor adható meg, ha olyan mûszaki igények teljesítése szükséges, melyek másként nem elégíthetõk ki. A társasházat természetesen a beavatkozás és tulajdonjogi korlátozás mértékével arányos kártalanítás illeti meg. Amennyiben a társasház átépítését vagy felújítását, vagy karbantartási feladatainak ellátását az antenna akadályozza, annak ideiglenes eltávolítása vagy áthelyezése az antenna üzemeltetõjének feladata és költsége. 
A másik eset, amire a közelmúltban számos példa volt, amikor a mobilszolgáltatók és a társasházak szerzõdést kötnek antenna kihelyezésére. A társasház ilyenkor szabad akartából és legtöbbször ellenszolgáltatás fejében cselekszik. Az eljárás a következõ: A mobilszolgáltatók az arra alkalmas társasházat kiválasztják és értesítik. Az értesítést követõ 15 napon át nem nyújthatják be a hatósági engedély iránti kérelmüket. Az értesítésnek tartalmaznia kell az antenna adatait, elhelyezésének módját és helyét, a létesítést végzõ megnevezését. A társasház nyolc napon belül kifogásolhatja az antenna létesítését az ingatlan állagának veszélyeztetése vagy használatának akadályozása miatt. Egészségügyi vagy környezetvédelmi okokat a jogszabály nem említ. A társasházzal szemben, különösen ha sok tulajdonosból áll, szinte teljesíthetetlen követelmény az, hogy a döntést 8 napon belül hozza meg. Hogy az antenna a társasház tiltakozása ellenére megépíthetõ-e, az a jogszabályból nem derül ki. A jogszabály azt mondja, ha a társasház 15 napon belül nem nyilatkozik, az antenna megépíthetõ. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a társasházat nem illeti meg birtokvédelem, ezért az antenna építtetõje köteles tartózkodni a birtokháborítástól. Eszerint a tényleges építés ekkor sem kezdõdhet meg a társasház kifejezett hozzájárulása vagy erre irányuló ráutaló magatartása nélkül.
Dönthet-e a közös képviselõ arról, hogy megengedi-e az antennaszerelést? A Társasházi Törvény szerint a közös képviselõnek nincsen döntési jogosítványa. A közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról egyedül a közgyûlés határozhat. A közös képviselõ tehát önállóan nem nyilatkozhat az antennaszerelés megengedésérõl. Ha ezt mégis megteszi, képviseleti jogkörét ugyan túllépi, de nyilatkozata a társasházat a mobilszolgáltatóval szemben kötelezi. A közös képviselõnek az ezzel okozott kárt meg kell térítenie.

2008. január                                                                                      Dr. Hidasi Gábor