Az érvénytelenség fogalma és jellege
Egy szerződés vagy egy egyoldalú jognyilatkozat érvénytelenségének lényege az, hogy a szerződés, illetőleg jognyilatkozat valamely, a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére. Fontos kiemelni, hogy csak létező szerződés érvénytelenségről lehet szó, ugyanis, ha egy szerződés létre sem jön, pl. mivel a felek között a szerződés lényeges kérdéseiben nincs konszenzus, akkor az érvénytelenség kérdése fel sem merül. Az érvénytelenség okának a szerződés megkötésékor kell fennállnia, ugyanis a később beállott fogyatékosság a szerződés érvényességére nincs hatással.
Az érvénytelenség esetei
Az érvénytelenségnek két esete van: a semmisség és a megtámadhatóság. A különbség közöttük az, hogy míg a semmisségre bárki, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit erre a törvény feljogosít, határidő nélkül hivatkozhat; addig a megtámadhatóság esetén a szerződés csak akkor lesz érvénytelen, ha a bíróság a megtámadás következtében nyilvánítja a szerződést – egyébként a megkötésére visszamenőlegesen – érvénytelenné.
Megtámadhatóság
Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást a szerződés megkötésétől számított egy éven belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal, vagy közvetlenül a bíróság előtt is lehet érvényesíteni. A Polgári Törvénykönyv a bírói gyakorlattal egyezően nem állapít meg kötelező sorrendet a másik félhez intézett jognyilatkozat és a keresetindítás között. A bírói gyakorlat nem követeli meg azt, hogy az igényt érvényesítő fél a megtámadásra irányuló kereset benyújtása előtt a másik féllel közölje a megtámadást. Lényeges, hogy a megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról írásban lemond.
A megtámadásra a Ptk. határidőt ír elő, amely egy év. Amennyiben azonban a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni a megtámadáshoz való jogát, akkor az általános elévülési időn, azaz 5 éven belül ezt még mindig megteheti. A megtámadási határidő az egyes megtámadási okoktól függően különböző időpontban kezdődik meg. Az alábbiakban végigvesszük az egyes megtámadási okokat és a határidő megnyílásának ehhez kapcsolódó időpontját. Az egyes megtámadási okok a következők:
a) Tévedés és kölcsönös téves feltevés: Tévedésről akkor van szó jogi értelemben, ha valamelyik fél a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt. Ez önmagában még nem elegendő a megtámadhatósághoz, ugyanis az is kell, hogy a tévedést a másik fél okozta vagy azt felismerhette. Nem feltétel a tudatos tévedésbe ejtés, ez ugyanis már megtévesztésnek minősül. Tévedés esetében a megtámadási határidő a tévedés felismerésekor kezdődik meg.
Kölcsönös téves feltevés esetén mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Ebben az esetben bármelyikük jogosult a megtámadásra. A megtámadási határidő a feltevés téves voltának felismerésekor kezdődik.
b) Megtévesztés, jogellenes fenyegetés: Ebben az esetben arról van szó, hogy valakit a másik fél vagy egy harmadik személy, feltéve, hogy a másik fél erről tudott vagy tudnia kellett megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, illetőleg valamilyen nyilatkozat megtételére. A megtévesztés tudatos tévedésbe ejtés, illetve tévedésben tartás. Meg kell jegyezni, hogy ha ez a magatartás kárt is okoz, az csalásnak, azaz bűncselekménynek minősül. A fenyegetés személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezése, amely irányulhat a szerződő fél ellen, de akár annak hozzátartozói ellen is. A fenyegetés akkor is megtámadási ok, ha valakit önmagában jogszerű magatartással fenyegetnek. A megtámadási határidő a megtévesztés felismerésekor, illetőleg fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűntekor kezdődik.
Hangsúlyozni kell, hogy az a)-b) pontban felsorolt okok esetén, ha ingyenes szerződésről van szó, tehát ha a sérelmet szenvedett fél ingyenesen juttat előnyt a másik félnek, a szerződést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel.
c) Feltűnő értékaránytalanság: Erről akkor beszélünk, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság. A bírói gyakorlat a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti 20%-ot el nem érő különbséget még nem, a 40-50%-ot meghaladót pedig minden esetben feltűnőnek tekinti. A kettő közé esik a bíróság mérlegelési lehetősége. Hangsúlyozni kell, hogy mindig az eset összes körülményeinek körültekintő vizsgálata alapján lehet csak eldönteni, hogy az értékkülönbség feltűnően nagy vagy sem. Amennyiben az értékkülönbség feltűnő, a bíróság úgy orvosolhatja ezt, hogy addig mérsékli az ellenszolgáltatás összegét, hogy az már ne legyen feltűnően értékaránytalan.
d) Tisztességtelen általános szerződési feltétel: Általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre meghatároz, és amelynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre. Ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja. Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. Ha gazdálkodó szervezet használ szerződéskötéskor tisztességtelen általános szerződési feltételt, a sérelmes kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság előtt.
A c)-d) pontban írt megtámadási okok esetén a megtámadási határidő a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor – részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor -, illetve, ha õ a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor kezdődik meg.
Semmisség
A semmis szerződést nem kell külön megtámadni, hogy érvénytelenné váljék, hanem az magában véve, a törvény erejénél fogva érvénytelen. Ennek oka, hogy a semmis szerződés súlyos hibában szenved, amelyet a jog nem tolerálhat, és nem bízhatja a sérelmet szenvedett félre azt, hogy eldöntse, hogy érvénytelenné kívánja-e azt nyilváníttatni. A Polgári Törvénykönyv szerint egy szerződés semmisségének megállapításához külön eljárásra nincs szükség, arra csak hivatkozni kell, a bíróságnak pedig bármilyen eljárásban hivatalból észlelnie kell. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ha a másik fél nem ismeri el önként a szerződés semmisségét, akkor mégiscsak bírósághoz kell fordulni, és keresetet kell benyújtani az érvénytelenség megállapítására. Amennyiben azonban az adott szerződés teljesítésével kapcsolatban bepereli az egyik szerződő fél a másikat, akkor már igaz, hogy nem kell külön eljárás, azaz nem kell külön viszontkeresetet előterjeszteni a bíróságon, hanem elég kifogás formájában hivatkozni a semmisségre. A magyar jogban ismert a relatív semmisség intézménye is, amely azt jelenti, hogy a korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.
A semmisségi okok az alábbiak:
a) Cselekvőképesség hiánya és korlátozottsága: Bizonyos kivételektől eltekintve a cselekvőképtelen személy (pl. 14 év alatti kiskorú) jognyilatkozata semmis, nevében ugyanis a törvényes képviselője (szülő, gyám, gondnok) jár el. A korlátozottan cselekvőképes személy (pl. 14. életévet betöltött, de 18. életév alatti kiskorú) jognyilatkozatának érvényességéhez pedig – számos kivételtől eltekintve – a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges, bizonyos esetekben pedig a törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez az is szükséges, hogy azt a gyámhatóság jóváhagyja.
b) Színlelt szerződés: A színlelt szerződés célja egy harmadik személy (hatóság) jogainak kijátszása. Ilyenkor ugyanis a felek akaratnyilatkozata a kívülállók szempontjából megfelel egy szerződés alaki és látszólag tartalmi kellékeinek is, ám a felek vagy egyáltalán nem akarnak szerződést kötni, vagy pedig a külvilág felé e szerződéssel egy másik szerződésüket (valódi szándékukat) leplezik. Az első esetre példa, ha az adós a hitelezői igény kielégítési alapját, vagyis a végrehajtás alá vonható vagyontárgyak körét úgy kívánja szűkíteni, hogy színlelt szerződéssel, tényleges tulajdon-átruházási szándék nélkül köt adásvételi szerződést. Az utóbbi esetben, amikor a felek szerződése egy másik szerződést leplez, a színlelt szerződést a leplezett – valós akaratot tükröző – szerződés alapján kell megítélni. Például ha a felek adásvételi szerződésüket a kedvezőbb adózás érdekében lízingszerződésnek tüntetik fel, ez utóbbi, mint színlelt szerződés, semmis, és a felek nyilatkozatai a mögöttes adásvételi szerződés alapján kell megítélni.
c) Fizikai kényszer: Nyilvánvalóan semmisségi ok, hiszen fizikai kényszer esetén egyáltalán nem beszélhetünk szerződési akaratról.
d) Alakszerűség hiánya: A szerződés érvényességét jogszabály vagy a felek megállapodása meghatározott alakhoz kötheti. Ilyen jogszabályi előírás például, hogy az ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges vagy, hogy a társasházi alapító okirat érvényességének feltétele az írásba foglaláson túl az ügyvédi ellenjegyzés vagy a közokirati forma. Ha felek állapodnak meg egy meghatározott alakban, mint érvényességi követelményben, és ezt a követelményt mégis megsértik, akkor a szerződés érvényessé válik a teljesítés vagy egy részének elfogadásával. Ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a teljesítés a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja.
e) Álképviselet: Ha valaki más nevében úgy tesz nyilatkozatot, hogy arra nem jogosult, vagy képviseleti jogkörét túllépi, a nyilatkozat semmis.
f) Tilos szerződések: Ebbe a kategóriába tartozik a jogszabályba ütköző, a jogszabály megkerülésével kötött, az uzsorás és a jó erkölcsbe ütköző szerződés.
Az a szerződés tehát, amely jogszabályba ütközik, semmis. A polgári jog szabályai általában diszpozitívak, azaz eltérést engedő jellegűek. Ilyenek például – a szerződési szabadság elvéből következően – a szerződésekre vonatkozó szabályok. Példaként említjük, hogy jogszabályba ütközés folytán semmis az olyan fogyasztói szerződés, amely a szavatossági jogoknak (kijavítás, kicserélés, árleszállítás) a Polgári Törvénykönyvben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
Az uzsorás szerződés esetében arról van szó, hogy az egyik szerződő fél a másik fél helyzetének kihasználásával köt ki feltűnően aránytalan előnyt. Ez tulajdonképpen a feltűnő értékaránytalanság minősített esete. Az ilyen szerződések jellemezője, hogy a sérelmet szenvedő fél olyan kényszerhelyzetben van, amely rászorítja őt a számára nyilvánvalóan hátrányos ügylet megkötésére. Ilyen szerződések általában kölcsönügyletek esetén fordulnak elő.
Jó erkölcsbe ütköző szerződés olyan szerződés, amelyet a társadalmi közfelfogás alapján lehet elítélni. Például a bírói gyakorlat ilyen szerződésnek minősíti az olyan tartási szerződést, amikor az eltartó már a szerződéskötéskor tisztában volt azzal, hogy az eltartott személy gyógyíthatatlan beteg, s így tartási kötelezettsége csak rövid időre korlátozódik.
g) Lehetetlen szerződés, érthetetlen, ellentmondó kikötés: Ha egy szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányul, az semmis. Fontos, hogy a szolgáltatás lehetetlensége már a szerződés megkötésekor fennálljon. A lehetetlenség lehet fizikai, amikor is a teljesítés a tudomány és technika pillanatnyi állása szerint nem lehetséges, és jogi, amikor jogszabályi tilalom, előírás zárja ki az adott szolgáltatás nyújtását. Például, ha valaki arra válla kötelezettséget, hogy átruházza a tulajdonát nem képező dolgot. Az érthetetlen kikötés vagy az egymásnak ellentmondó kikötések is semmisek
h) Fiduciárius hitelbiztosíték: Semmis az a kikötés, amely – a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével – pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul.
i) Fogyasztói jogot csorbító feltétel: Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér. E mellett az ilyen szerződésekben semmis a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogáról lemondó jognyilatkozata.
j) Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben: A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis. Fogyasztói szerződés az a szerződés, amely a fogyasztó – aki gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból köt szerződést – és olyan személy között jön létre, aki a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt közérdekű keresetet indítását is lehetővé teszi a Ptk.
Az érvénytelenség jogkövetkezményei
a) Eredeti állapot helyreállítása: Amennyiben egy szerződés érvénytelen, akkor a szerződéskötés előtti állapotot kell helyreállítani, feltéve, hogy ez lehetséges. A bírói gyakorlat elsősorban azonban azt vizsgálja meg – erre irányuló kérelem esetén -, hogy van-e lehetőség az érvénytelenség orvoslására. Így például orvosolni lehet a feltűnően értékaránytalan vagy uzsorás szerződést a feltűnő értékaránytalanság kiküszöbölésével, azaz úgy, hogy az ellenszolgáltatás összegét a bíróság alacsonyabb összegben állapítja meg. Vannak olyan esetek, amikor a bírói gyakorlat nem látja orvosolhatónak az érvénytelenséget, például, ha a szerződés semmisségét az okozza, hogy jogszabály által előírt elidegenítési és terhelési tilalomba ütközik a szerződés. A bíróság egyébként hivatalból köteles az eredeti állapotot helyreállítani egy szerződés semmissége esetén, ha erre van – fizikai, pénzügyi és jogi értelemben- lehetőség. Érvénytelen szerződés esetén bármelyik fél kérheti a nyújtott szolgáltatás természetbeni visszatérítését, ha maga is természetben visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást. Az eredeti állapot helyreállítása során gondoskodni kell a szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának fenntartásáról.
b) A szerződés bíróság általi érvényessé nyilvánítása: Az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető; vagy az érvénytelenség oka utóbb megszűnt. Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni, és az érvényessé nyilvánítást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna.
c) A felek kiküszöbölik az érvénytelenségi okot, vagy akaratukkal megerősítik a szerződést: A szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik, vagy annak más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik. Az érvénytelen szerződés érvényessé válása esetén a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni és az érvényessé válást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna. Ebben az esetben tehát a felek maguk orvosolják az érvénytelenségi okot és dönthetnek arról is, hogy ex tunc vagy ex nunc (visszamenőleges vagy jövőbeni hatállyal) váljék érvényessé a szerződés
d) Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését rendeli el a bíróság: Ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, és a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését. A fél nem köteles az ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítésére, ha bizonyítja, hogy a neki teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a másik fél felelős. Ha a fél a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha ő maga a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a másik fél felelős. Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni
Meg kell említeni azt is, hogy amennyiben egy szerződés csak egy részében áll fenn az érvénytelenség oka, akkor csak akkor fog az egész szerződés érvénytelennek minősülni, ha azt a felek az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.
2008 március (módosítva 2015 november)
Az eredeti szerző dr. Lévai András ügyvédjelölt
a 2014 március 15-én hatályba lépett új Ptk-nak megfelelő módosítást dr. Erdő Andrea ügyvédjelölt végezte
