2014. június 13. napján lépett hatályba a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) sz. kormányrendelet, amely az Európai Parlamentnek és Tanácsnak ugyanezen tárgyú 97/7/-EK irányelvét hatályon kívül helyező 2011/83/EU irányelvén alapul.

A rendelet a belföldi székhelyű vállalkozás, illetve külföldi magyarországi fióktelepe és a fogyasztó által távközlő eszköz használata útján áruértékesítésre, illetve szolgáltató tevékenységre kötött szerződésre terjed ki. Ugyanakkor nem alkalmazható a pénzügyi, biztosítási, befektetési szolgáltatásokra; önkéntes kölcsönös illetve nyugdíjpénztári szerződésekre; automatából történő értékesítésre; nyilvános távbeszélő útján távközlési szolgáltatóval kötött szerződésekre; építési szerződésekre; ingatlanhoz kapcsolódó jogra vonatkozó szerződésre a bérleti szerződést kivéve; továbbá árverésen kötött szerződésre. A távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, a telefax és az internetes hozzáférést biztosító eszköz.

A rendelet fő célja a fogyasztóvédelem. A polgári jog általános szabályaitól eltérően a fogyasztó hallgatólagos elfogadó nyilatkozatát, illetve nyilatkozatának hiányát nem lehet ráutaló magatartásként értelmezni. Az áru, illetve szolgáltatás ellenértékét a vállalkozás csak megrendelés esetén követelheti. A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges az automata hívókészülék illetve telefax útján történő szerződéskötéshez. Ha külön jogszabály nem tiltja és a fogyasztó nem tiltakozik, a fentieken kívül bármely más távközlő eszköz használható. A fogyasztó a rendeletben biztosított jogairól érvényesen nem mondhat le, eltérni ezektől csak a fogyasztó javára lehet.

Ilyen fogyasztóvédelmi szabály a vállalkozást terhelő tájékoztatási kötelezettség is. Ha telefonon tesz ajánlatot, úgy annak kezdetekor közölnie kell nevét, székhelyét, telefonszámát, és a szerződéskötésre irányuló szándékát. Legkésőbb a szerződés megkötésekor írásbeli úton köteles közölni saját adatait; a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságait, az ellenszolgáltatást az esetlegesen hozzá kapcsolódó fizetési kötelezettségekkel, a fizetés, szállítás vagy teljesítés egyéb feltételeit; az elállás feltételeit; a távközlő eszköz alapdíjtól esetlegesen eltérő díját; az ajánlati kötöttség idejét; valamint folyamatos vagy ismételt teljesítés esetében a szerződés legrövidebb időtartamát. Ezen túlmenően az írásbeli tájékoztatónak tartalmaznia kell az elállási jog módját és következményeit; a fogyasztó kifogásainak érvényesítésére alkalmas telephely illetve szervezeti egység címét; a szavatosság és jótállás valamint a későbbi kiegészítő szolgáltatás feltételeit illetve biztosítását; továbbá a határozatlan vagy egy éven túlnyúló szerződés megszűntetésének lehetőségeit azon, távközlő eszköz útján egyszer nyújtott szolgáltatást kivéve, amelynek ellenértékét az eszköz üzemeltetőjének kell megfizetni.

A fogyasztót a rendelet szerint széleskörű elállási jog illeti meg. Általános szabályként az áru átvételétől, szolgáltatásnál pedig a szerződés megkötésétől számított 14 napon belül gyakorolhatja ezen jogát. Amennyiben a vállalkozás nem tett eleget fent leírt tájékoztatási kötelezettségének, úgy az elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodik. A rendelet alapján nyújtott elállási jog nem illeti meg a fogyasztót,

Elállás esetén a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül köteles a fogyasztó által kifizetett összeget visszatéríteni, és e tekintetben minden költség őt terheli. A fogyasztónak csupán az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatos költségeket kell viselnie, valamint a vállalkozás követelheti tőle az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.

A szerződés teljesítésére a vállalkozás a fogyasztó felszólításának kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles. Természetesen a felek ettől eltérően is meghatározhatják a teljesítés határidejét, illetve határnapját. Ha a meghatározott áru nem áll rendelkezésre, illetve a szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, úgy erről köteles a fogyasztót haladéktalanul értesíteni, valamint a befizetett pénzösszeget visszatéríteni. Ez természetesen még nem mentesíti az egyéb szerződéses kötelezettségei alól. Ha a szerződés tárgya helyettesíthet áru vagy szolgáltatás és a vállalkozás szerződésszerűen teljesíti, de a fogyasztó elállási jogát a rendelkezésre álló határidőn belül gyakorolja, úgy a visszaállítással kapcsolatos költségek a vállalkozást terhelik.

A tájékoztatási kötelezettség teljesítésének, a határidők betartásának, illetve a hozzájárulás beszerzésének bizonyítása a vállalkozást terheli.

a) a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg, és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követően felmondási jogát elveszíti;

b) olyan termék vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható, a meghatározott határidő alatt is lehetséges ingadozásától függ;

c) olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak;

d) romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék tekintetében;

e) olyan zárt csomagolású termék tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza;

f) olyan termék tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más termékkel;

g) olyan alkoholtartalmú ital tekintetében, amelynek tényleges értéke a vállalkozás által nem befolyásolható módon a piaci ingadozásoktól függ, és amelynek áráról a felek az adásvételi szerződés megkötésekor állapodtak meg, azonban a szerződés teljesítésére csak a megkötéstől számított harmincadik napot követően kerül sor;

h) olyan vállalkozási szerződés esetében, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából;

i) lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta;

j) hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében, az előfizetéses szerződések kivételével;

k) nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében;

l) lakáscélú szolgáltatás kivételével szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjármű-kölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés esetében, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki;

m) a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom tekintetében, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti az elállási jogát.

2002. augusztus (módosítva 2015. november) dr. Hidasi Gábor