május 2-án hatályba lépett a 9/2022.(IV.29.)MvM rendelet, amely nem csak a jövőben létrejövő társasházi teremgarázsok esetében, hanem azok esetében is lehetővé teszi, hogy az egyes parkolóhelyeket (a rendelet szóhasználata szerint: álláshely) különtulajdonú...
Az elővásárlásra jogosult keresetét elutasító elsőfokú ítéletet helyben hagyva, a Kúria jóhiszeműnek tekintette azt a vevőt, aki olyan adásvételi szerződést kötött, amelyben az eladó a társasházi alapító okirat ellenére szavatolta, hogy a tulajdonostársaknak nincs...
A társasházi lakóépületben az üzletek és más nem lakáscélú helyiségek használatának és hasznosításának a megváltoztatásához – egyes különleges esetek kivételével – nem kell a tulajdonosi közösség hozzájárulása, sőt a közvetlenül szomszédos lakások vagy...
Minősülhet-e külön tulajdonnak az a társasházi ingatlanrész, amit az alapító okirat és az ennek megfelelő ingatlan-nyilvántartás nem minősít külön tulajdonnak? A kérdésre a választ a Ptk. 5:85.§ félre nem érthetően adja meg. E szerint ”Társasház jön létre, ha az...
2020-től kezdve csak az láthat el közös képviseletet, akinek e tisztségét az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték. 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 2.§ (2) bekezdése szerint „Az e törvényben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba más jog...
A bíróságok joggyakorlata nem egységes az alábbi kérdésekben: 1. Jogszerű-e, ha a társasház tulajdonostársai az alapító okiratban szabályozzák a közös tulajdonú ingatlanrészek használatát? 2. Pótolhatja-e ítélet az alapító okiratot úgy, hogy abban a használat rendjét...
