2020-től kezdve csak az láthat el közös képviseletet, akinek e tisztségét az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték. 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 2.§ (2) bekezdése szerint „Az e törvényben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba más jog...
A bíróságok joggyakorlata nem egységes az alábbi kérdésekben: 1. Jogszerű-e, ha a társasház tulajdonostársai az alapító okiratban szabályozzák a közös tulajdonú ingatlanrészek használatát? 2. Pótolhatja-e ítélet az alapító okiratot úgy, hogy abban a használat rendjét...
Van úgy, hogy a tulajdonostárs közös költség tartozást maga után hagyva adja el az ingatlanát. Tartozik-e az új tulajdonos a régi helyett? Hol igen, hol nem, és ezt tényleg földrajzilag kell érteni. Az ország nagyrészén a bíróságok elutasítják az új tulajdonossal...
A „Jogszabály-változások a földhivatali eljárásokban” című 2016. március 29-i konferencián Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztályának munkatársai a közelmúlt ingatlan-nyilvántartási-, és földforgalmi jogszabályváltozásai között beszámoltak a 2015....
2016. január 1-től elnehezült a társasházi jelzálogjog bejegyezhetősége. Ha nem született a közös költség tartozás megfizetésére kötelező végrehatható okirat, az adós megakadályozhatja a bejegyzést. Az 1997. évi CLVII. törvény – régi Tht. – vezette be a...
Minap a kezembe került egy levél, amit az egyik területi ügyvédi kamara elnöke egy társasház egyik tulajdonostársának írt. Idézek belőle: „Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (üt) 5. §-a taxatíve felsorolja az ügyvéd által végezhető tevékenységeket, melyek...
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomAdatvédelmi tájékoztató
